A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Rengeteg stratégia létezik a fogyókúrázással kapcsolatban. Az egyik legismertebb módszer a kalóriaszámlálás, ami végtelenül leegyszerűsíti a dolgokat: több kalóriát kell elégetni egy nap, mint amennyit bevisz az ember. Ha ez megtörténik, akkor az illető fogyni fog, ha többet visz be, mint amennyit eléget, akkor pedig hízni. A kalóriaszámlálással a megfelelő arány tartható fent tudatosan.
Léteznek azonban újabb módszerek is, ezek közé tartozik az időszakos böjtölés. Ennek egyik fajtájáról, az úgynevezett 4:3 böjtölésről mondják most azt az amerikai a Coloradói Egyetem kutatói, hogy hatékonyabban lehet vele fogyni, mint a fent említett másik módszerrel. A megoldás persze bizonyos szempontból itt is a bevitt kalória mennyiségének figyelemmel kísérésén alapul: heti három napon át korlátozni kell a bevitelt, a maradék négyen pedig normál módon étkezni.
A kutatók ezzel kapcsolatban azt találták, hogy ez a megközelítés átlagosan 7,6 százalékos súlycsökkenést eredményezett egy év alatt, míg a hagyományos napi kalóriakorlátozó diéta esetén ez mindössze 5 százalék volt – írja a Science Alert. Ez azt jelenti, hogy egy 100 kilogrammos ember egy év alatt 92,4 kilogrammra fogyhat le ezzel a módszerrel, a kalóriaszámolással viszont „csak” 95-re.
Ez nem egy óriási különbség, a szakemberek szerint ugyanakkor rávilágíthat arra, hogy bizonyos embereknek másfajta megközelítés hozhat a fogyókúrában jobb eredményt.
Ezzel kapcsolatban egy tanulmányt is publikáltak az Annals of Internal Medicine című tudományos lapban. A kutatók egy viszonylag kicsi mintán, 165 túlsúlyos és elhízott emberen tesztelték a két módszert. A résztvevők 18 és 60 év közöttiek voltak, az orvosok pedig a csapat egyik felének a 4:3-as időszakos böjtölést (IMF) írták elő, míg a többieknek a kalóriaszámolást (DRC). Ezt 12 hónapon át kellett tartani, miközben javasolták a napi aktivitás növelését is.
Az IMF-csoportnak heti három napon át 80 százalékos kalóriakorlátozást kellett alkalmaznia, a másik négy napon pedig erre nem volt előírás – ugyanakkor az egészséges táplálkozást ebben az időszakban is ösztönözték. A DRC-csoportnak ezzel szemben nap 34 százalékkal kellett csökkenteni a kalóriabevitelt. Eltérések ugyan csoporton belül is voltak, de a 4:3-as böjtöt tartóknál a fogyás átlagosan 7,7 kilogramm, a DRC-csoportban pedig 4,8 kilogramm volt.
A résztvevőknél emellett kisebb javulást tapasztaltak az egészségügyi markerek, például a vérnyomás tekintetében – ami a fogyás egy természetes velejárója.
A kutatók szerint ugyan az eredmény érdekes, de a vizsgálatnak voltak korlátai is. Ilyen például, hogy a táplálékbevitel önbevallásos volt, és az is lehet, hogy a böjtölők akkor is korlátozták a kalóriabevitelt, amikor egyébként az nem volt előírás.
A jövőben éppen ezért alaposabb kutatást kíván a terület, ugyanakkor érdemes azt is számításba venni, hogy ha valakinél nem működik az egyik fajta diéta, akkor érdemes egy másikkal is megpróbálkoznia. Mindezt persze csak akkor, ha előtte az orvosával is konzultált erről.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
