Véget ért Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozója, amelynek második napján már arra készültek a vezetők, hogyan kezelik az energiaellátási gondokat, ha az orosz szállítások a jelenlegihez hasonlóan megbízhatatlanok maradnak.
Csalódottan távoztak Brüsszelből a nyugat-balkáni államok vezetői, mert nem kapták meg azokat a garanciákat, amelyek tervezhetővé tennék európai integrációjukat. Továbbra is jelentős probléma, hogy Bulgária blokkolja Észak-Macedónia csatlakozását.
Ukrajna uniós tagsági kérelmi státuszának elfogadása, nyugat-balkáni bővítés, újabb orosz szankciók, globális gabonaválság és közös védelmi kérdések megtárgyalása vár Orbán Viktorra a csütörtök-pénteki EU-csúcson, melynek Magyarország brüsszeli uniós nagykövetének felmondása után néhány nappal kell nekivágnia.
A külgazdasági és külügyminiszter a brüsszeli tárgyalások szünetében tartott sajtótájékoztatót.
A kormányfőben még csak lehetséges forgatókönyvként sem merül fel, hogy választást veszítene.
Azért van egy kis csavar is a dologban: egy negatív PCR-tesztet fel kell tudni mutatni az utazni vágyóknak.
Hosszú távú garanciákat akar az orosz elnök arra, hogy ez nem is történik meg.
A cég miskolci üzemének alapkőletételén Szijjártó Péter miniszter is megjelent.
Az Európai Unió komoly elvárásokat fogalmaz meg a tagjelölt országok felé, ugyanakkor egy közel harmincmilliárd eurós támogatási program mellett is elkötelezte magát. Azt azonban senki sem tudja megósolni, hogy az érintett hat ország mikor lehet az EU tagja.
A bővítés érinti Wekerletelepet, Csillaghegy és Alberfalva egyes részeit, illetve ezentúl a KÖKI Terminálig használhatják az autókat a sofőrök.
Nagyrészt a jegybank Növekedési Kötvényprogramjának segítségével finanszíroznák a bővítést.
A légitársaság a következő 3 évben megkétszerezi az olaszországi jelenlétét.
Slusszpoén: a cég nem Mészáros Lőrinc tulajdona.
Az uniós bővítési biztos azt szeretné, ha minél hamarabb megkezdenék a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával is.
Több százezer oldalt kell elbírálnia az Országos Atomenergia Hivatalnak, amely 2020. június 30-ig kaphatja meg a beruházóktól az atomerőmű bővítésének létesítési engedélyét.
Hiába olyan fontos Orbán Viktor számára az uniós bővítés, egyelőre nem tud sikereket felmutatni ezen a téren. Igaz, ezúttal nem Magyarország, hanem Emmanuel Macron francia államfő a bűnbak, de a magyar kormányfő nyilatkozatai aligha segítenek. Két, egymástól nem független történet a bővítés állásáról.
Orbán úgy beszélt, mintha a leendő magyar EU-biztos nevében állt neki ígérgetni, holott a biztosok a kormányoktól függetlenül végzik a dolgukat.
A Paksi Atomerőmű Vállalatnál elkészítették az újabb két, egyenként 1000 megawattos blokk beruházási javaslatát és az ehhez szükséges környezeti hatásvizsgálatot. Mint állítják, a két új blokk felépítésére feltétlenül szüksége van a magyar gazdaságnak, és a több mint 100 milliárd forintos beruházás eredményeként még akár a paksi vizek halgazdasága is nőhetne. Erről számolt be éppen 30 éve a HVG, a mostani paksi bővítés miatt is tanulságos cikkben.
Sokak meglepetésére az Európai Bizottság elnöke bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosnak jelölte Trócsányi Lászlót. A magyar kormány nem véletlenül tekinti ezt sikernek: az EU nyugat-balkáni bővítésével teljesülnének gazdasági és stratégiai céljai, amihez nagy segítséget nyújthat a volt igazságügyi miniszter. Törökország, Észak-Macedónia vagy éppen Ukrajna kérdése azonban okozhat fejtörést. Feltéve, ha a magyar politikus egyáltalán eljut a biztosi székig: a hangsúlyos portfólió a sorsáról döntő EP-képviselők között is kiverte a biztosítékot.
Észak-Pesten már több lefóliázott, átadás előtt álló terminál is látható, de azt ígérik, a metrópótlás következő üteméhez kapcsolódóan a dél-pesti területen is terjeszkedik majd a közbringa.
