Az Európai Bizottság a nyugat-balkáni bővítést tartja az egyik legfontosabb feladatának - jelentette ki Várhelyi Olivér európai uniós bővítés- és szomszédságpolitikai biztos csütörtökön Belgrádban. Azt szeretné, hogy legalább egy térségbeli ország csatlakozzon a közösséghez még az új összetételű brüsszeli testület mandátumának 2024 végi lejárta előtt.
A magyar biztos Szerbiában is ismertette a csatlakozási folyamat reformjára vonatkozó javaslat előző nap Brüsszelben bemutatott elemeit. Szerinte a folyamatot hitelesebbé, dinamikusabbá, kiszámíthatóbbá, illetve politikailag megalapozottabbá szeretnék tenni. Mint mondta, az új metodológia alkalmazása során szeretnék elismerni azon országokat, amelyek sokat tesznek az integráció érdekében, azok viszont, amelyek nem tesznek semmit, negatív következményekre számíthatnak.
Hozzátette: a csatlakozási fejezetek csoportokba rendezése azt szolgálná, hogy bizonyos témákat ne daraboljanak fel, hanem nagyobb egységekként tudjanak tárgyalni róluk. A májusi zágrábi EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra készülve szeretnének ismertetni egy új elképzelést, amely lehetővé tenné, hogy a régió gazdaságai és társadalmai mielőbb közeledni tudjanak az európai gazdasághoz és társadalomhoz.
Várhelyi Olivér újságírói kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy a teljes térség szempontjából fontos a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd. Az a cél, hogy hosszú távú, békés megoldás szülessen. Ez érzékeny terület - magyarázta -, mindenekelőtt a két félnek kell megállapodnia, és akkor tud az EU is segíteni. A párbeszéd újrakezdéséhez jelen pillanatban arra van szükség, hogy Koszovó eltörölje a szerbiai árukra még 2018-ban kivetett 100 százalékos vámot - húzta alá.
Továbbá ismételten azon véleményének is hangot adott, hogy mihamarabb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával, ez geopolitikai szempontból is lényeges lépés lenne.
Aleksandar Vucic szerb elnök a biztossal közösen tartott sajtótájékoztatón országa Európa melletti elkötelezettségét is hangsúlyozta, mint mondta, Szerbiának továbbra is stratégiai célja a teljes jogú tagság elnyerése.
A szerdán Brüsszelben bemutatott bizottsági javaslat kapcsán elmondta: amint ismertté válnak a pontos részletek, Belgrád dönteni fog arról, hogy a korábbi csatlakozási keretek vagy az új elképzelések mentén kívánja-e folytatni a tárgyalásokat. Szerinte a hat csoportba osztott csatlakozási tárgyalási fejezeteket könnyebb átlátni. A fejezetcsoportok megnyitása, majd lezárása lehetővé tenné, hogy az egy csoportba tartozó területeken Szerbia már bizonyos értelemben az Európai Unióhoz tartozzon, és hozzáférjen közösségi forrásokhoz.
Szerbia 2014-ben kezdte meg uniós csatlakozási tárgyalásait, s a 35 tárgyalási fejezetről a jelenlegi csatlakozási rendszerben külön-külön tárgyal.
Várhelyi belgrádi látogatásán az úgynevezett mini-Schengen elképzelésről is tárgyaltak a felek. Az elképzelés lehetővé tenné a nyugat-balkáni országok között a munkaerő és a tőke áramlását, az egymás országai között eltörölt vámok pedig a terület gazdaságát is fellendítenék. Azt is felvetette, hogy Szerbia is csatlakozhatna a schengeni övezethez, és így is szerves részévé válna az EU-nak, Belgrád pedig ezáltal további gazdasági fejlődést érhetne el.
A bővítési biztos és Jadranka Joksimovic európai integrációért felelős szerb miniszter a sajtótájékoztatón aláírta az előcsatlakozási pénzügyi támogatásra vonatkozó, IPA 2019 elnevezésű megállapodást, amelynek értelmében az Európai Unió 138,55 millió euróval támogatja Szerbiát. Az összeget Belgrád az uniós programokban történő részvételre, a jogállamiság erősítésére, a polgári védelmi rendszer, illetve a természeti katasztrófáktól való védelem kiépítésére, valamint a versenyképesség, a kutatás-fejlesztés és az innovációk területének fejlesztésére fordíthatja.
