#BrandChannel

Túráztunk egyet a Ford Kugával, de hogy muzsikált?

A nyári melegben gyakran csak a közelgő tengerparti nyaralás vagy a balatoni hosszú hétvége tartja bennünk a lelket. Kevesebb szó esik róla, de egy hegyvidéki túrázás is éppen olyan hűsítő program lehet. Ráadásul nem igényel előre szervezést, akár spontán módon útnak indulhatunk és magunk mögött hagyhatjuk a mindennapok zaját. Mi is így tettünk, amikor egy reggelen a fővárosból Dobogókőre mentünk, hogy belekóstoljunk a kéktúrázás nyári hangulatába. A terepviszonyokhoz megfelelő autót a Ford biztosította számunkra.

„Amikor ma egy sörfőzde lagert készít, valójában azt üzeni, hogy mer megmérettetni”

Kurucz Gergellyel, a FIRST Craft Beer egyik alapító-tulajdonosával beszélgettünk lagerről és IPA-ról, alkoholmentességről, a sör valódi versenytársáról és az idén 10 éves, szeptember 1. és 6. között látogatható Belvárosi Sörfesztiválról, melynek ő a főszervezője.

BlueCruise a gyakorlatban: kéz nélkül vezettük a Ford Pumát

2026 tavaszától a Ford több modelljében is elérhetővé tette a BlueCruise rendszert: a kézhasználat nélküli vezetéstámogató technológiát Magyarország autópályáinak 95%-án, Európa-szerte pedig több mint 139 000 kilométernyi útszakaszon használhatjuk. A Ford Puma ST-Line X-et teszteltük, hogy megnézzük, hogyan működik mindez a gyakorlatban, és hogy mi mindent kínál még ez a modell.

Miért gyakori a délutáni fáradtság és az esti farkaséhség 50 év felett?

Az irodai alkalmazottak gyakran érzik úgy, mintha egy hullámvasúton ülnének: délelőtt még pörögnek, délután hirtelen elfogy az energiájuk, este pedig beköszönt a farkaséhség. Az ötvenes éveikben járókat egyszerre terhelheti az ülőmunka, a felelősség és a szervezet hormonális áthangolódása. Ha ehhez még alváshiány is társul, az energiaszint egész nap kiszámíthatatlanul ingadozhat. A megoldást a dietetikus szerint a fenntartható napi ritmus kialakítása jelenti, a Google Magyarország vezérigazgatójától pedig azt is megtudhatjuk, hogyan működhet ez a mindennapokban.

Ez már az? Mik a perimenopauza első jelei?

Sokan úgy gondolják, elég majd ötven körül foglalkozni a menopauza kérdéseivel. Pedig a konkrét menopauzát megelőzi egy akár 5-10 éves időszak, a perimenopauza. Ebben az időszakban a szervezet már jelzi a hormonális átalakulást, csak ezeket a jeleket sokan nem ismerik fel, vagy egészen más okra vezetik vissza. Pedig, ha tudjuk, mire figyeljünk, sokkal nyugodtabban élhetjük meg ezt az átmenetet.

Ülve éljük napjainkat – erre számíthat, ha nem változtat a szokásain

Ha összeadnánk, hány órát töltünk ülve egy átlagos napon, valószínűleg meglepődnénk. A mozgásszegény életmód káros hatásairól sokat hallunk a szív- és érrendszerrel kapcsolatban – arról viszont jóval kevesebbet, hogy mindez mit jelent a férfiak kismedencei egészségére.

Ön tudja, mit hívnak Kínában "második tavasznak" a nőkhöz kapcsolódóan?

„Banyakór” – így emlegették régen a változókort. A kifejezés pontosan mutatja, mennyi előítélet és félreértés kapcsolódott ehhez az életszakaszhoz. Szerencsére ma már egyre többen tekintenek rá másképp: Kínában például „második tavaszként” hivatkoznak rá. Itthon is egyre többet beszélünk a menopauzáról, ami fontos előrelépés, ugyanakkor még mindig sok tévhit él a köztudatban.

Nem a menopauzára kell felkészülni 40 évesen – hanem a következő húsz egészséges évre

Negyvenéves kor körül sok nő megtapasztalja, hogy megszokott életmódja egyszer csak már nem hozza ugyanazt az eredményt. Nehezebben indulnak a reggelek, romlik az alvás minősége, lassabb a regeneráció, megjelennek a hangulatingadozások, miközben az élet éppen ilyenkor kívánja a legtöbbet: a karrier sokaknál a csúcspontjára ér, a gyerekek még otthon élnek, egyre gyakrabban kell idősödő szülőkről is gondoskodni.

Sokan átverik magukat a napi mozgásukkal

Az, hogy a rendszeres aktivitást a mindennapjaink részévé tegyük, létkérdés, mert az, hogy mobilisak és egészségesek legyünk, minden életkorban fontos. Nincs egyetlen tökéletes mozgásforma vagy sport sem, sőt, rendszerint egyénenként változik, kinek mi válik be, és mit csinál szívesen, rendszeresen és következetesen. Arról, hogy ezt hogyan tudjuk elérni, Góg Anikó személyi edzővel beszélgettünk, aki összeállította a SPAR a Nestlé közös, „Fussunk neki együtt” kampányának edzéstervét.

A hosszabb élet ára: hogyan változik a férfiak egészsége 50 felett?

Az idősebb generációk férfi tagjai ritkán beszéltek arról, ha valami megváltozott a testükben 50 felett. De ma már tudjuk, mennyire fontos az, hogy ne legyintsünk egyes tünetekre azzal, hogy „a korral jár”. Cikkünkben megnézzük, mi az, ami valóban csak az életkor velejárója – és mi az, amivel mégis foglalkozni kell?

Napi 8–10 óra a székben: hogyan terheli meg a szervezetünket az ülőmunka és a helytelen testtartás?

A hosszú ülés és a rossz testtartás nem csak hátfájdalmat okoz, de hatással lehet az anyagcserére, a vérkeringésre, az energiaszintre és az alvásminőségre is. Erről az összetett hatásmechanizmusról beszélgettünk Dr. Pajk Melitta mozgásterapeutával és Ivanov Ivánnal a BioTechUSA-cégcsoport felsővezetőjével.

Ezért nem mindegy, mit eszünk változókorban

Ebben a cikkben megmutatjuk, hogyan változnak a szervezet igényei a menopauza idején, milyen étrendi ajánlások segíthetnek a csontok védelmétől a testsúlykontrollon át a hőhullámok mérsékléséig, és elmondjuk, hogy miért nem elegendő egyedül az étrend megváltoztatása a tünetek kezeléséhez.

Miért nehezebb fogyni 50 felett? Nem csak a hormonok a felelősek

Változókorban sokan tapasztalják, hogy ugyanazzal az életmóddal egyre nehezebb megőrizni a korábbi testsúlyt és energiaszintet. Ez az időszak jóval többről szól néhány pluszkilónál: a hormonális átalakulás az egész szervezetre hatással van, az anyagcserétől az izomtömegig, a csontsűrűségtől a szív- és érrendszer állapotáig. A szakemberek szerint ezért ilyenkor már nem elegendő diétázni vagy időnként sportolni. A cél az olyan fenntartható életmód kialakítása, ami csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, és segíti a minél hosszabb, egészséges életet.

Hamarosan mindenhol robotok fognak megjelenni?

Bár a raktárautomatizáció már jó ideje elérhető lehetőség, mégis nagy a szakadék a technológia fontosságának felismerése és bevezetésének aránya között. A mobil robotok körül még mindig rengeteg a kérdés és a tévhit. De a körültekintő hozzáállás, a szakmai tanácsadás, a professzionális bevezetés és életciklus-menedzsment segítségével még inkább a mindennapjaink része lesz. Zupán Andrással, a Jungheinrich projektmenedzserével beszélgettünk.

Sokat ronthat aranyere állapotán, ha ezt nem csinálja jól

Az aranyér nem válogat: a hiedelemmel szemben nem csak az időseket érinti, ráadásul mindkét nem esetében gyakran előfordul. Mivel azonban kényes helyen van, nehezen beszélünk róla vagy kérünk tanácsot, így az azzal kapcsolatos hasznos és alapvető információk sem jutnak el hozzánk könnyen.

Mitől függ, hogy milyen gyorsan gyógyul a sebe?

Amikor a szervezetben valamilyen szövethiány vagy sérülés keletkezik, a közgondolkodás hajlamos magára a sebre – annak méretére, mélységére vagy jellegére – fókuszálni. A modern élettani szemlélet azonban rámutat, hogy a regeneráció sikeressége és gyorsasága nem egy izolált folyamat eredménye. A gyógyulás minőségét és ütemét alapvetően meghatározza az a környezet, amelyben a sérülés elhelyezkedik.

Mitől gyullad be az aranyér?

Számtalan olyan egészségi probléma létezik, ami kezdetben csak kisebb kellemetlenséget okoz, így esetleg nem fordítunk időben kellő figyelmet a kezelésére és gyógyítására. Ezek az apróságok aztán igen kellemetlen, fájdalmas betegséggé is nőhetnek. Erre jó példa az aranyér, amiről nehezen beszélünk, pedig, ha időben és jól kezeljük, sok fájdalomtól, bosszúságtól és akár költségtől is megkímélhetjük magunkat.

Műtét utáni felépülés: ne hanyagoljuk el a legfontosabb időszakot!

Ma már van, ahol robotok segítik a sebész kezét, minimálisan invazív technikák váltják fel a nagy metszéseket, az altatás mellékhatásai pedig töredékére csökkentek. Ha megkérdezünk valakit arról, mi volt a legnehezebb egy műtét kapcsán, a válasz ritkán a beavatkozás maga. A műtét utáni felépülés nagyon fontos, sokszor mégsem fektetünk rá akkora hangsúlyt, amennyit kellene.

Az új egyetemistákra nagy kiadások várnak, de a bankok verekednek értük

A ponthatárok kihirdetését követő öröm után az új egyetemistáknak már azon főhet a fejük a családjukkal együtt, honnan lesz pénzük a tanulásra. Az egyszeri kiadásokra akár a szülők egészségpénztárát is fel lehet használni. A bankok pedig több tízezer forintot kínálnak azért, hogy náluk nyissanak számlát a frissen felvett diákok, aki az olcsó bankolás lehetőségét évekig megtarthatják.

Sokan nem tudják, hogy a műtét után még nem lélegezhetnek fel

A műtétekről hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, mint valami tiszta választóvonalról: túl vagyunk rajta, a nehezén már átmentünk, innentől pedig a szervezetünk teszi a dolgát. És valóban, sok beavatkozás után a gyógyulás néhány hét alatt szépen, kiszámítható ütemben halad előre. Az ember napról napra érzi, hogy jobban van, a kellemetlenségek lassan háttérbe szorulnak, a történet pedig fokozatosan lezárul. Csakhogy nem minden műtét utáni regeneráció ennyire egyenes vonalú.

1 2 3 4 ... 61