#Brüsszel













Ki indítja be Brüsszelt?

Magyarország és Lengyelország esetében eddig azt láttuk, hogy az Európai Unió csak minimális mértékben volt képes feltartóztatni az autoriter rezsimépítkezést. Bár a jogállamisági viták új politikai mechanizmusokat termeltek ki, eddig egyik sem bizonyul hatékonynak, egy részük pedig vissza is üthet. A megoldás az unió eddig óvatos gyakorlatot követő bíróságának kezében lehet.






Sokba fájna nekünk, ha annyit költenénk hadikiadásokra, amennyit Trump követel

Kis híján szakítópróba lett a NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek soros brüsszeli találkozójából: az amerikai elnök megelégelte, hogy a 29-ből 5 ország tartja a vállalását, és költi legalább a GDP 2 százalékát katonai kiadásokra. A vihar végül elcsitult, Donald Trump elutazott, az állam- és kormányfők – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök – pedig ismét megígérték, hogy az eddiginél hajlandók többet költeni védelemre. Megnéztük, hogy ez az ígéret mennyibe is kerülne Magyarországnak. Röviden: sokba.


Trump kierőszakolt egy kényszermegállapodást a NATO-ban, csak nem tudni, miről

Az amerikai elnök ráhozta a frászt mindenkire, amikor hamis adatokra hivatkozva úgy kapcsolta össze a NATO jövőjét az USA és az EU között kibontakozó kereskedelmi háború ügyével, hogy sokan már azt gondolták, Washington akár ki is lépne a katonai szövetségből. Trumpnak végül sikerült kicsikarnia a többi tagállamtól a védelmi kiadások növelésének ígéretét, de hogy ez pontosan mit is jelent, azt talán senki sem tudja.