Május 18-án Svájc polgárai az urnák elé járulnak és népszavazáson döntenek arról, hogy felemeljék-e az országban a minimálbért óránként 22 svájci frankra – 5500 forint körüli összegre. Ha valaki 8 órát dolgozik naponta, akkor így majdnem 900 ezer forintos fizetés érkezhet hó végén a számlára (ebből ugyanakkor még lejönnek az adók, és járulékok).

A Magyarországról több mint ideálisnak tekinthető elképzelés mögé több szakszervezet, illetve a szocialista és a zöld párt is felsorakozott. Ugyanakkor bármennyire is csábítóan hangzik a munkavállalók számára ez az elképzelés, korántsem biztos, hogy a végén jó dolog sülne ki belőle.

Ezért kellene a 4 ezer frankos minimálbér

Svájcban jelenleg nincs központilag meghatározott minimálbér, az egyes szektorokban kollektív megállapodások vannak, és ott már szerepelnek minimum fizetések – itt képzettségtől és szektoronként 2200 és 5300 franktól indulnak a bérek. A svájci átlagfizetés jelenleg 6000 ezer frank körül van (bruttó), ez az egyik legmagasabbnak számít Európában: még az adók, járulékok levonása után is majdnem 5 ezer frankja marad az átlagsvájcinak.

A 4 ezer svájci frankos minimálbérre hajtanak

AFP / Fabrice Coffrini

Az egeket verdeső fizetések mellé ugyanakkor lényegesen magasabb megélhetési költségek is társulnak, mint amivel Európa legtöbb részén találkozni lehet. Egy kisebb központi lakás havi bérleti díja 1800 frankba, az egészségbiztosítás 300-400 frankba, a havi közlekedési bérlet 50-70 frankba kerül. Genfben és Zürichben május elején több tízezer dolgozó pont amiatt tüntetett, hogy míg a szomszédos Franciaországban és Németországban van minimálbér – bár a németeknél sincs központilag megszabott bér, igaz, vannak tervek annak bevezetéséről, egyelőre ott is inkább a kollektív megállapodásokban rögzítik a minimum fizetést –, addig Svájcban nincsen központi szabályozás.

A BBC-nek egy Genfben dolgozó házvezetőnő arról panaszkodott, hogy havi 4 ezer franknál kevesebből nem lehet kijönni, a lakásbérlés csillagászati összegekbe kerül, emellett pedig az egészségügyi biztosítás és az élelmiszer is rendkívül drága. A BBC több kutatást is idéz, melyek szerint akik állami támogatásért folyamodnak Svájcban, azok sokszor nem azért teszik, mert nincs munkájuk, hanem mert nincs elég jövedelmük. A minimálbér bevezetését támogatók egyik fő érve az, hogy míg a svájci jóléti állam jelentősen támogatja az ottani vállalkozásokat, addig a cégek nem fizetnek elegendő bért munkavállalóiknak.

Ezért pedig egyáltalán nem lenne rá szükség

A cégek és maga a svájci kormány ezzel együtt is az elképzelés ellen foglalt állást. A vállalkozások attól tartanak, hogy ha bevezetnék a tervezett minimálbért, akkor munkahelyek kerülhetnének veszélybe, illetve az alacsonyabban képzettek és a fiatalok nehezebben tudnának majd kijutni a munkaerőpiacra. Emellett pedig a megfelelően képzett munkaerő hiánya is problémát jelent Svájban: van olyan üzem, ahol 80 százalék a külföldiek aránya – többnyire Olaszországból ingáznak a dolgozók –, nincs helyben megfelelő munkaerő, a nagyobb bérezéssel ugyanakkor ezek az állások is veszélybe kerülhetnek. A cégek közül pedig elképzelhető, hogy a mikro- és kisvállalkozások kerülnének nehezebb helyzetbe, azok ugyanis jó eséllyel nem tudnák kigazdálkodni a magasabb béreket. A kormányzat emellett azzal is érvel, hogy jelenleg rendkívül alacsony a munkanélküliség Svájcban, mindössze 4,8 százalékos, az ország életszínvonala az egyik legmagasabb a világon, emellett a szegények aránya is igen alacsony (a svájciaknak például alig 2 százaléka nem tud rendesen étkezni naponta, ez az érték az új uniós tagállamokban 20 százalék felett van, emellett az alpesi ország polgárainak háromnegyede igen elégedett az életével).

A tervbe vette minimálbér mindemellett a svájci medián jövedelem – az a jövedelemszint, ahol a társadalom kettéválik – kétharmadának felel meg, más országokban ez az arány lényegesen alacsonyabb. A több mint 4 ezer frankos minimálbér emellett azt is eredményezheti, hogy a Svájcban előállított termékek nem tudnák majd felvenni a versenyt a külföldről behozott árukkal, vagyis így szinte semmit sem fog érni a minimálbár emelése, a jövedelmek emelkedésével az árak is nőni fognak.

A cégek és a kormányzat a minimálbéres elképzelés ellen foglalt állást

AFP / Alexander Stein

Bár első ránézésre mindenképp jól járnának a svájci polgárok, a minimálbéres elképzelést egyelőre úgy fest, a társadalom többsége elutasítja. A gfs.bern intézet felmérése szerint a választók 64 százaléka nem támogatja a magas minimálbér kötelező bevezetését. Úgy tűnik, hogy a vállalkozások és a kormányzat most fellélegezhetnek – bár azért a referendum eredményét mindenképp meg kell várni. A svájci közvetlen demokrácia adta lehetőségeket – így a népszavazásokat is – több politikai erő igyekszik kihasználni és az utóbbi években gazdasági kérdésekben is több olyan döntést hozott a svájci közvélemény, amelyek nem feltétlenül vannak jó hatással se az ország gazdaságára, se imidzsére.

Svájc arcvesztést szenved el

Az alpesi országot mindig is megbízható, stabil, liberális és nyitott országnak ismerték a világon, ám idén februárban a svájciak, ha csak minimális többséggel is, de megszavazták a bevándorlás korlátozását – Svájc tagja a schengeni zónának, így jogilag igen problémás ez a döntés –, ez pedig azt eredményezte, hogy több nagy nemzetközi cég is más országba helyezte át székhelyét, mivel ott egyszerűbben tudják alkalmazni a számukra legmegfelelőbb munkaerőt. A svájciak emellett tavaly arról is népszavaztak, hogy limitálják a cégvezetőknek adható bónuszok mértékét, egy másik referendumon a vállalatok vezetőinek fizetését az átlagbér 12-szeresében meghatározó javaslatot ugyanakkor elvetették.

Svájci társadalomtudósok szerint ugyanakkor nem igazán kell aggódni a népszavazások miatt, mivel az igen radikális változtatásokat a svájciak eleve elvetik, viszont szükség lehet a népszavazás kiírásához szükséges aláírásmennyiség növeléséhez, hogy a pártok kevésbé tudják kihasználni ezt a "fegyvert".

Ugyanakkor bármennyire is tűnik úgy, hogy a mostani minimálbéres elképzelése nem fog átmenni, a svájci cégek szép csendben már elkezdték emelni a béreket – a Lidl és a H&M már így is tett. Emellett pedig hamarosan arról népszavaznak majd az alpesi országban, hogy minden polgár részesüljön egyfajta alapjövedelemben – az alapjövedelemről már Magyarországon is megindult egy diskurzus –, attól függetlenül, hogy az illető dolgozik-e, vagy sem. A bérek igazságosságának, illetve megfelelő szintjének kérdése így egy jó darabig még biztosan téma lesz Svájcban, akár megszavazzák a minimálbéres elképzelést, akár nem.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!