Nem tart tömeges felmondástól az egészségügyben az Emmi
Kásler Miklós minisztériuma szerint kiemelten kezelik az egészségügyi dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését.
Kásler Miklós minisztériuma szerint kiemelten kezelik az egészségügyi dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülését.
A munkavállalók többsége kapott idén béremelést, de nem annyit, amennyi kompenzálná az inflációt – derül ki egy friss kutatásból.
Köszönetet mondott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a sztrájkból kimaradó pedagógusoknak. Állítja, lesz béremelés – majd a következő ciklusban, ha sikerül pénzt kérni Brüsszeltől.
Az 500 ezer forintot közelítette a decemberi bruttó átlagkereset. Az év egészében 8,7 százalékos volt a béremelkedés, de a reálkereset csak 3,4 százalékkal nőtt, akkora volt az infláció.
A dolgozók érdekképviseleti szerve a kormány és a főváros ígéreteit is számonkérte.
A kórházak a szakdolgozók bérpótlékain spórolnak, hogy ki tudják fizetni a fizetésemelést.
2021-ben a legalacsonyabb bér 250 ezer forint volt az áruházláncnál, ezt fokozatosan emelik feljebb.
Hiába ígért a kormány 21 százalékos béremelést, van, akinek az ígéret ellenére sem nőtt, hanem jelentősen csökkent a fizetése.
A kiskereskedelmi láncok annak ellenére kényszerülnek béremelésre, hogy nőtt a szektort sújtó különadó mértéke.
A felsőoktatásnak is jut a választás előtti pénzosztogatásból.
A bérfeszültség elkerülése miatt ott is emelniük kell, ahol a munkavállalók a két minimálbér között vagy az átlagbér körül keresnek.
A Világgazdaság úgy tudja, hogy a főváros jövőre összesen 15 milliárdot tervez béremelésre fordítani.
A PDSZ és a PSZ január 31-re tűzte ki az első munkabeszüntetést, de egy márciusi, határozatlan idejű sztrájkot is meglebegtettek.