A Vendéglátó és Turisztikai Szakszervezet kongatta meg a vészharangot a nemzetgazdasági miniszternél. Mint írták, az ágazat háromszázezer munkavállalóját duplán sújtaná a cafeteriát terhelő járulék megemelése.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség szerint a kormány az állami többletbevételeket ismét a munkavállalók rovására, a munkáltatói terhek növelésével kívánja megteremteni, ráadásul az érdekegyeztetés teljes mellőzésével, a szervezet ezért felszólítja a kabinetet, vonja vissza a béren kívüli juttatások tervezett adónövelési tervét, "ne tegyen további terheket a munka világa szereplőire sem cafeteria adó, sem internetadó formájában" – közölte Balogh Béla, a szövetség elnöke.
Az MSZP szerint az adótörvény-javaslattal a rezsicsökkentéssel az embereknél hagyott összeg két és félszeresét veszi vissza a kormány.
Az érintett munkavállalók csaknem háromnegyede számára csökkenne az igénybe vehető nettó cafeteria-keret, átlagosan mintegy 20 százalékkal. A cégek negyede nem nyújtana béren kívüli juttatást. Erre számítani lehetett.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a 2015-ös adótörvények tervezete - amiről a munkavállalók képviselivel előzetesen nem egyeztettek - egyes pontokon komoly érdeksérelmekkel jár a munkavállalók számára. A bérből és fizetésből érőket leginkább a béren kívüli juttatások adóterhének jelentős emelése fogja sújtani.
A dolgok jelenlegi állása szerint a béren kívüli juttatásoknak annyi. Az adócsomagtervezete alapján ugyanis az eddigi összesen 35,7 százalékos közteher jövőre 51,17 százalékra emelkedne. Ráadásul 50 ezer forinttal csökkenne az éves keretösszeg.
Egyre több munkáltató tervezi a lakáshitel támogatás biztosítását, de a legtöbben jövő évre időzítik – olvasható ki a cafeteriatrend.hu október eleji felmérésből.
Milyen béren kívüli juttatásokat részesítsen kedvezményben az adórendszer? A cafeteriatrend.hu idei felmérés alapján újra erősödött az egészség célú juttatások szerepe a cafeterián belül a válaszadók preferenciái alapján.
Újból csökkent a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya, jelenleg a cégek csupán 44 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak. A különböző cafeteriaelemeket tekintve továbbra is az Erzsébet-utalvány a leggyakrabban alkalmazni kívánt juttatási forma, amit a munkába járás költségtérítése és a SZÉP Kártya követ. Míg az ipari cégeknél ugrásszerűen megnőtt, a szolgáltató szektorban számottevően visszaesett a cafeteriát nyújtó vállalkozások aránya – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.
Idén januártól év elejétől a munkáltató nemcsak közvetlenül a lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez adhat adómentes támogatást, hanem az ilyen célra felvett hitelek törlesztését is segítheti. A mostan változások szerint akkor is, ha a lakás már nem is a hitelfelvevőé, csak a kölcsön törlesztését nyomatja még a munkaváallaló.
Június 30-ig minden szolgáltató visszautalta a munkáltatóknak azt a pénzt, melyet még 2012-ben töltöttek fel a dolgozóik Széchenyi Pihenő Kártyájára, de a munkavállalók ezt 2014. május 31-ig nem használták fel. Vajon mit kezdenek a munkáltatók ezzel a pénzzel? Ezt vizsgálta a cafeteriatrend.hu 2014. július elején egy felmérésben.
Három éve vezették be a SZÉP Kártyát, amely mára a második legnépszerűbb cafeteriaelemnek számít az Erzsébet-utalvány mögött. Kérdőívünket kitöltő olvasóink szerint azonban van még hova fejlődnie: a legtöbben nagyobb keretet szeretnének, amit készséggel használnának akár közlekedésre is.
A cégek nem nagyon vacakolnak a cafeteriás lakáshitel támogatással, több mint egyharmaduk a terveik szerint a nyár végéig túl is esik a lakáscélú hiteltörlesztés támogatásának első kiadásán.
Belehúztak a SZÉP kártyák birtokosai a múlt hétvégén: alig hagytak pénzt számláikon a 2012-es keretből. Idén május 31-ig lehetett ugyanis felhasználni a munkáltatók által 2012-ben utalt összeget, a kártyatulajdonosok pedig rohantak is a költőhelyekre az utolsó napokban.
Még 3 napig lehet fizetni a 2012-es SZÉP-kártya pénzekkel, utána – azaz vasárnaptól – ezek az összegek már nem használhatóak fel a meghatározott szolgáltatások kifizetésére.
