Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Újból csökkent a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya, jelenleg a cégek csupán 44 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak. A különböző cafeteriaelemeket tekintve továbbra is az Erzsébet-utalvány a leggyakrabban alkalmazni kívánt juttatási forma, amit a munkába járás költségtérítése és a SZÉP Kártya követ. Míg az ipari cégeknél ugrásszerűen megnőtt, a szolgáltató szektorban számottevően visszaesett a cafeteriát nyújtó vállalkozások aránya – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.
A cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya kismértékben visszaesett. A következő egy évben a kkv-k kevesebb mint fele, mindössze 44 százaléka tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – drül ki az 500 hazai kisvállalkozás vezetőjének megkérdezésével végzett negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatásból. Ez az érték jóval elmarad a válság előtt mért adatoktól, amikor még a vállalkozások több mint kétharmada számolt béren kívüli juttatással. Ugyanakkor szinte megegyezik a tavalyi évben elért mélyponttal (42 százalék)
„Az elmúlt években láthatóan nem sikerül számottevően növelni a cafeteriát nyújtó vállalkozások arányát. Öröm az ürömben, hogy a munkáltatók körében az Erzsébet-utalvány továbbra is őrzi elsőségét a leggyakrabban juttatandó cafeteria elemek sorában, jelenleg a cégek 30 százaléka számol vele. A munkavállalók bejárási költségeinek megtérítését, mint a második legtöbbet alkalmazott béren kívüli juttatást a cégvezetők 17%-a fogja alkalmazni. Ezt követően a SZÉP Kártya (14%) és a pénzbeli jutalom (13%) áll” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A különböző ágazatokat tekintve igen eltérő a béren kívüli juttatások alkalmazásának gyakorisága. A cafeteriát nyújtó vállalkozások közül az ipari, építőipari cégek dolgozói számíthatnak a legnagyobb (56 százalék) arányban béren kívüli juttatásra, ami jelentős, 15 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest. Ezzel szemben a szolgáltató szektornál nagymértékben, 46-ról 36 százalékra csökkent a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A kereskedelmi és a mezőgazdasági vállalkozásoknál gyakorlatilag nem történt változás az előző negyedévhez képest. Az az azonban minden ágazatnál egyforma, hogy egyértelműen az étkezési Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem.
A különböző árbevételű cégek szintén nagyon különbözőképpen vélekednek a béren kívüli juttatásokról. A kisvállalkozások esetében 51-ről 55 százalékra nőtt a béren kívüli juttatással kalkuláló cégek aránya, ami messze átlagon felüli érték. Ezzel szemben a mikro- és középvállalkozásoknál számottevő visszaesés történt. A mikrovállalkozásoknál 39-ről 34-re, a középvállalkozásnál 65-ről 49 százalékra zsugorodott a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A középvállalkozásoknál ez az utóbbi négy év legalacsonyabb értéke.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Az még nem dőlt el, meddig lesz elérhető.
A Tisztelet Társasága alapítója hosszú betegség után halt meg, 54 éves volt.
14 kilót fogyott a német aktivista.
Fedinec Csilla szerint enyhíthető lett volna a feszültség a kárpátaljai magyar férfi halála ügyében, ha értelmes párbeszéd indul Ukrajnával.