Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Újból csökkent a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya, jelenleg a cégek csupán 44 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak. A különböző cafeteriaelemeket tekintve továbbra is az Erzsébet-utalvány a leggyakrabban alkalmazni kívánt juttatási forma, amit a munkába járás költségtérítése és a SZÉP Kártya követ. Míg az ipari cégeknél ugrásszerűen megnőtt, a szolgáltató szektorban számottevően visszaesett a cafeteriát nyújtó vállalkozások aránya – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.
A cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya kismértékben visszaesett. A következő egy évben a kkv-k kevesebb mint fele, mindössze 44 százaléka tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit – drül ki az 500 hazai kisvállalkozás vezetőjének megkérdezésével végzett negyedéves K&H kkv bizalmi index kutatásból. Ez az érték jóval elmarad a válság előtt mért adatoktól, amikor még a vállalkozások több mint kétharmada számolt béren kívüli juttatással. Ugyanakkor szinte megegyezik a tavalyi évben elért mélyponttal (42 százalék)
„Az elmúlt években láthatóan nem sikerül számottevően növelni a cafeteriát nyújtó vállalkozások arányát. Öröm az ürömben, hogy a munkáltatók körében az Erzsébet-utalvány továbbra is őrzi elsőségét a leggyakrabban juttatandó cafeteria elemek sorában, jelenleg a cégek 30 százaléka számol vele. A munkavállalók bejárási költségeinek megtérítését, mint a második legtöbbet alkalmazott béren kívüli juttatást a cégvezetők 17%-a fogja alkalmazni. Ezt követően a SZÉP Kártya (14%) és a pénzbeli jutalom (13%) áll” – részletezte az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.
A különböző ágazatokat tekintve igen eltérő a béren kívüli juttatások alkalmazásának gyakorisága. A cafeteriát nyújtó vállalkozások közül az ipari, építőipari cégek dolgozói számíthatnak a legnagyobb (56 százalék) arányban béren kívüli juttatásra, ami jelentős, 15 százalékpontos ugrás az előző negyedévhez képest. Ezzel szemben a szolgáltató szektornál nagymértékben, 46-ról 36 százalékra csökkent a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A kereskedelmi és a mezőgazdasági vállalkozásoknál gyakorlatilag nem történt változás az előző negyedévhez képest. Az az azonban minden ágazatnál egyforma, hogy egyértelműen az étkezési Erzsébet-utalvány a legnépszerűbb cafeteria elem.
A különböző árbevételű cégek szintén nagyon különbözőképpen vélekednek a béren kívüli juttatásokról. A kisvállalkozások esetében 51-ről 55 százalékra nőtt a béren kívüli juttatással kalkuláló cégek aránya, ami messze átlagon felüli érték. Ezzel szemben a mikro- és középvállalkozásoknál számottevő visszaesés történt. A mikrovállalkozásoknál 39-ről 34-re, a középvállalkozásnál 65-ről 49 százalékra zsugorodott a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya. A középvállalkozásoknál ez az utóbbi négy év legalacsonyabb értéke.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A magánintézményben elhelyezett kisfiúért havonta 220 ezer forintot fizetett a család.
Hol máshol lehet együtt lógni egy pingvinkolóniával, megkóstolni néhányat a világ legjobb borai közül, és élvezni a tengerparti kilátást egy hegy tetejéről?
A járművek hivatalosan „kulcsos autók”, azaz megfelelő vezetői döntés esetén bármelyik dolgozó használhatja – például az elnökség tagjai is.
A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között.