Van, aki nyolc órát tölt ágyban, mégis úgy ébred, mintha alig aludt volna. Más egész éjjel horkol, de fogalma sincs róla, vagy egyszerűen hozzászokik ahhoz, hogy napközben fáradt, ingerlékeny és nehezebben koncentrál. Várdi Katalin szomnológussal arról beszélgettünk, honnan lehet felismerni, amikor már nem egyszerűen egy rossz éjszakáról van szó – és mit tud ma kezdeni ezzel az alvásmedicina.
Számos tudományos vizsgálat jutott arra, hogy a mobilozás fizikai fájdalmat is okozhat. Mutatjuk, mire jutottak a tudósok.
Andrew Huberman olyan témákról kezdett beszélni, amelyek szinte mindenkit érintenek: hogyan aludjunk jobban, hogyan kezeljük a stresszt, hogyan legyünk képesek hosszabb ideig figyelni, és hogyan hozzuk ki a legtöbbet az agyunkból. A Stanford neurobiológusa néhány év alatt a világ egyik legismertebb egészségügyi podcasterévé vált. A népszerűséggel együtt azonban egy másik kérdés is egyre fontosabb lett: mennyi tudomány és mennyi marketing van valójában a tanácsai mögött?
Amerikai kutatók szerint az ember belső cirkadián ritmusának óriási szerepe lehet abban, hogy megnő az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata.
Norvég kutatók szerint a műanyagban lévő vegyi anyagok olyan hatással vannak a szervezetre, mint a kávé, de annál sokkal gyorsabban lépnek működésbe.
Egy felmérés szerint a magyarok 70 százalékánál jelentkezik valamilyen alvászavar, és az érintetteknek mintegy egyharmada folyamatosan szenved a rossz alvás, vagy éppen az álmatlanság kellemetlen tüneteitől. Az alvászavarral kapcsolatban számos tévhit tartja magát a köztudatban, amelyeket csokorba gyűjtöttünk.
Az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepe lehet az éjszakai világosság miatti fényszennyezésnek, mutat rá egy friss tanulmány.
Ha az ember átutazik több időzónát, és főleg, ha ezt kelet felé teszi, megtapasztalhatja a jetlag kellemetlen jelenségét. Azt hihetnénk, hogy a sok ezer kilométert is repülő vándormadaraknál és az egyéb vándorló állatoknál is hasonló a helyzet, azonban nem ismerik ezt az állapotot. A magyarázat meglepően egyszerű.
Az új-zélandi Otago Egyetem kutatói arra keresték a választ, milyen apró életmódbeli változtatás segíthetne abban, hogy az ember kipihentebben ébredjen.
Ausztrál kutatók szerint megnő a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata azoknál, akiknek éjfél után még mesterséges fény terheli a szervezetét.
Egy egyszerű vérvizsgálat és a mesterséges intelligencia bevetése lehet a kulcsa a megfelelő éjszakai pihenésnek – állítják brit és holland kutatók.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten Törökországba és Spanyolországba és Gödre utazunk.
Írországi kutatók magyarázatot találtak egy már régebben megfigyelt jelenségre: napi biológiai óránk, azaz cirkadián ritmusunk hatással lehet az oltások hatékonyságára.
Az amerikai kutatók szerint télen később tudunk csak elaludni, mint más évszakokban. Ennek okaként a napfény hiányát jelölték meg.
Cukorbetegséghez vezethet, illetve kövérebbé válhatunk attól, ha felborul a szervezet cirkadián (élettani napszaki) ritmusa – derül ki amerikai szakemberek új kutatási eredményeiből.
Ha tart a szemének öregedésétől, akkor érdemes figyelembe vennie a belső biológiai óra, a cirkadián ritmus jelzéseit, derül ki egy új kutatásból.
Azoknál magasabb a szívbetegségek kockázata leginkább, akik 10 előtt, vagy éjfél után kerülnek ágyba.
A napszaktól függően változó biológiai folyamatok (a szervezet cirkadián ritmusa) is befolyásolhatják a koronavírusteszt érzékenységét – derítették ki amerikai kutatók.
Fenyvesi Dóra kutató biológus, molekuláris genetikus, sejt- és fejlődésbiológussal beszélgettünk vitaminpótlásról, az alvás fontosságáról, illetve különböző egészség-hackekről.
Különbözik a férfiak és a nők cirkadián ritmusa – állítja a Pennsylvaniai Egyetem két kutatója, Sean Anderson és Garret FitzGerald, akik felfedeztek egy mintázatot.
