Ahogy telik az idő, és közeledik az este, egyre energikusabbá válik az ember. Hirtelen minden feladat könnyen elvégezhetőnek tűnik, felpörög az agy, jönnek az új ötletek, a tettrekészség. Aztán megszólal a reggeli ébresztőóra, és mintha ez az energia soha nem is létezett volna. Nagyjából így érzik magukat a bagolytípusok, vagyis azok, akik hajlamosak sokáig fennmaradni, reggel viszont nehezen kelnek.
Egy, a finn Oului Egyetem által végzett kutatás azonban azt mutatja, hogy ennek a fajta ritmusnak más velejárója is lehet. A kutatók 5679 felnőtt egészségügyi adatit követték nyomon 12 éven keresztül. Azt találták, hogy azoknál, akik este aktívabbak, 70 százalékkal magasabb volt a rokkantsági nyugdíjban részesülők aránya, mint a pacsirtáknál.
Az eredmény mind a férfiak, mind a nők esetében ugyanez volt, és akkor is kimutatható volt, amikor az adatokat olyan tényezőkkel korrigálták, mint az iskolai végzettség vagy a jövedelem – írja a Science Alert. Az erről szóló tanulmány az Occupational & Environmental Medicine című tudományos lapban jelent meg.
Az „éjszakai bagoly” életmód többet jelent puszta szokásnál – például annál, hogy valaki képes késő este még egy újabb részt megnézni a kedvenc sorozatából. A kronotípus azt tükrözi, mikor érzi magát természetes módon ébernek vagy álmosnak az ember. Vannak, akik a reggeli, mások az esti órákat részesítik előnyben, sokan pedig valahol a kettő között helyezkednek el.
Hogy ki milyen típus, az jelentős mértékben függ a genetikától, bár a környezeti hatások is befolyásolják.
https://hvg.hu/tudomany/20260924_hosszu-elet-eleg-alvas-hatasai-kutatas
A vizsgálat az 1966-ban, Finnország két északi régiójában született emberek adatain alapul. A kutatók 2012-ben, az akkor 46 éves résztvevőknek tettek fel a reggeli fáradtsággal és a preferált munkaidővel kapcsolatos kérdéseket, valamint arra voltak kíváncsiak, hogy reggeli vagy esti típusnak tartják-e magukat.
A vizsgálatba 2597 férfit és 3082 nőt vontak be, akik még nem mentek nyugdíjba, és nem részesültek rokkantsági nyugdíjban. A férfiak mintegy 10, a nők 12 százaléka tartozott a „bagoly típusúak” közé.
A kutatók 2023-ig bezárólag nézték meg, hogy résztvevők közül ki kap nyugdíjat.
Finnországban akkor ítélnek meg rokkantsági nyugdíjat, ha az egészségügyi problémák a kezelés és a rehabilitáció ellenére is jelentősen csökkentik a tartós munkavégzés képességét. A vizsgálat kiterjedt mind a részleges, mind a teljes rokkantsági nyugdíjra, függetlenül attól, hogy azt átmenetileg vagy véglegesen határozták meg.
https://hvg.hu/tudomany/20261002_otfele-alvastipus-pacsirta-bagoly
A vizsgálat ideje alatt 384 embernek állapítottak meg ilyen járandóságot. A férfiak esetében a bagolytípusúak 8,3, míg a pacsirták 5 százaléka tartozott ebbe a csoportba, míg a nőknél ez a két arány 12,1 és 7,2 százalék voltak.
Mivel a kutatás megfigyelésen alapult, így ok-okozati összefüggést nem tudtak feltárni a szakemberek, az adatokkal ugyanakkor érdemes lehet foglalkozni népegészségügyi szinten, mivel az eredmények kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogyan hat egymásra az egészség, a munkabeosztás és az ember természetes belső ritmusa.
A kutatók szerint érdemes lehet minden olyan tényezőt kezelni, ami csökkentheti az alvás minőségét. Ezek közé tartozhat a rejtett betegségek kivizsgálása, az esti képernyőidő csökkentése és átütemezése, valamint a dohányzás, alkoholfogyasztás kerülése és a rendszeres testmozgás, amely segíthet az elhízás elleni küzdelemben, így pedig az alvásminőség javításában.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
