Reggel, délben vagy este? Rájöttek, hogy nem mindegy, mikor kapunk oltást

Írországi kutatók magyarázatot találtak egy már régebben megfigyelt jelenségre: napi biológiai óránk, azaz cirkadián ritmusunk hatással lehet az oltások hatékonyságára.

  • hvg.hu hvg.hu
Reggel, délben vagy este? Rájöttek, hogy nem mindegy, mikor kapunk oltást

Nem mindegy, hogy milyen napszakban kapunk oltást, biológiai óránk ugyanis befolyásolja a vakcinára adott immunválaszt. Ez a megfigyelés nem újkeletű, azonban az írországi RCSI Orvosi és Egészségtudományi Egyetem szakemberei most megtalálták a magyarázatot is.

A szakemberek a vakcinaválaszban kulcsfontosságú immunsejtek mitokondriumaiban végbemenő változásokat vizsgálták. A mitokondriumok kétféle formát vehetnek fel, vagy hosszú, hálózatos hurkokat vagy apró kis darabokra töredezettet. Hogy mikor melyik formát részesítik előnyben, azt a dendritikus sejteken belüli cirkadián óra szabályozza. A védőoltás a hálózatos kialakítás esetében hatékonyabb, ugyanis a dendritikus sejtek ilyenkor jobban képesek piciny darabokra bontani a vakcinát, ami hatékonyabban tud kölcsönhatásba lépni az immunsejtjeinkkel (a T-sejtekkel).

Flickr/Dan Zampogna

„Felfedezésünk rávilágított szervezetünk védőoltásra adott válaszának egy fontos összetevőjére, és rámutat a cirkadián ritmusok fontosságára az immunitásban” – írja a kutatás vezető szerzője a Nature Communications folyóiratban.

A kutatók szerint érdemes volna kidolgozni a hálózatos fázis indukálásának módszerét, hogy napszaktól függetlenül a legoptimálisabb immunválaszt lehessen adni a vakcinákra. De ettől függetlenül is javítani lehetne a vakcinák beadásának ütemezését a hatékonyság maximalizálása érdekében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?