A múlt ismerete nélkül nincs mélyreható társadalmi változás. A rendszerváltás utáni társadalmi küzdelmek kritikai feldolgozása tágítja politikai képzelőerőnket és szükséges állomása annak, hogy sokak számára vonzó jövőképet alakítsunk ki. A cikk szerzői egy hiánypótló mozgalomtörténeti gyűjteményt mutatnak be.
Nem választottak maguknak politikai pártot, amelynek rendezvényére elmentek volna, inkább ők fogtak össze: a civilek külön megmozdulást szerveztek március 15-re Budapestre. Lelkes fiatalok, aktivisták, polgármesterek, ismert emberek és érintettek vonultak Budapesten. Ez volt a Szabadságmenet. Ott volt videósunk is.
Orbán Viktor Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál emlékezett meg a szabadságharcról, rendhagyó történelemórája hevében pedig felfedezte, hogy minden magyarban van egy kis Petőfi, és fordítva. Helyette a Nemzeti Múzeum lépcsőjét idén Csák János képviselte a kormányt. Az ellenzék ezúttal nem igyekezett azt mutatni, mennyire egységesek, hanem külön rendezvényeket tartottak. Így részükről a nap attrakciója az volt, hogy Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára közösen lépett színpadra, amire rég nem volt példa. A civileket mindez kevésbé mozgatta meg, ők inkább olyan fontos dolgok ügyét hozták elő, mint az oktatás vagy az egészségügy, hozzájuk pedig Karácsony Gergely is csatlakozott. Kövesse az eseményeket a hvg.hu percről percre tudósításával.
A miniszterelnök ismét Budapesttől távol, a civilek Andrássy úti fesztivállal, Dobrev és Gyurcsány kézenfogva, a Mi Hazánk pedig Oroszország keblén ünnepel. Borús idővel, és a tavalyihoz képest kiscsoportos programokkal érkezik a szabadságharc évfordulója: összeszedtük az eseményeket és a legfontosabb tudnivalókat.
Helyi népszavazás lehet Egerben a várost elkerülő útról, ha a civileknek és pártoknak sikerül legalább kilencezer aláírást összegyűjtenie. Viszont a helyiek beszámolója szerint durvul a kampány: valakik – magukat közvélemény-kutatónak kiadva – hívogatják az embereket és próbálják őket arról meggyőzni, hogy nem kell elmenniük szavazni, holott a népszavazás még el sem kezdődött.
Hiába minden korábbi ígéret, végül senkit nem érdekelt a helyiek véleménye az Aligaligetbe tervezett luxuslakóparkkal kapcsolatban.
Vasárnap rövid időn belül két megszólaló is biztos tippet adott azoknak, akik bizonytalanok lennének.
Láda méretű külső akkumulátorok, sízoknik és profi ruházat, amiben elviselhetőbb átvészelni a frontvonalban töltött hidegebb napokat – így segített egy civilekből álló társaság a kárpátaljai zászlóaljban harcoló katonákon, akiknek soraiban magyarok is akadnak bőven. A magyar nemzetiségű katonák részt vettek többek között a Harkiv környéki települések visszafoglalásában is, amiről tavaly október közepén egy lyukas 56-os magyar zászló kíséretében számoltak be a harctérről.
A program célja az ellenálló demokratikus társadalmak pilléreinek megerősítése.
A családokért, az anyákért kiálló ellenzéki szervezetek is aktivizálták magukat az oktatással kapcsolatos megmozdulásokon.
Kiválasztották azokat a civileket, akik a kormány Brüsszelnek tett vállalása részeként létrehozott Integritás Hatóság munkáját segítik majd a Korrupcióellenes Munkacsoport tagjaként – főleg akkor, ha a hatóság kíváncsi lesz a véleményükre.
Mérlegelt, és végül benyújtotta jelentkezését a Transparency Magyarország és a K-Monitor az Integritás Hatóság mellett működő munkacsoportba. Előbbi feltételeket támasztott, és előre jelezte: ha ezek nem teljesülnek, kilép a testületből. A feltételeket elnézve, ez hamar bekövetkezhet.
Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet. Az Ökotárs Alapítvány – amelyet egyszer már kipécézett magának a kormány, és az ő szerepükre hivatkozva a kormány milliárdokról mondott le – másfél milliárd forintot oszthat szét helyi NGO-k között.
Demonstrációt és flashmobot tartottak a szociális szervezeteknél dolgozók a Kossuth téren akkor, amikor az Országgyűlés megszavazta a szociális törvény módosítását.
Adományból vett lánctalpasokkal, összekalapozott felfegyverzett drónokkal halad előre az ukrán hadsereg. Ahol az állam gyenge vagy nehézkes, ott civil szervezetek veszik át a feladatát.
A régió nagy része már ukrán ellenőrzés alatt van, a hatóságok orosz háborús bűnök nyomai után kutatnak.
A tanár-diák tüntetés egy középosztálybeli sztori, és ha nincsenek erős szereplők a civil életben, akik össze tudják hangolni sérelmeiket a rendszer más áldozataiéval, az is marad – véli Gerő Márton szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, aki a társadalmi mozgalmakkal és a civil társadalommal foglalkozik. Szerinte unikum, hogy a tanárok, a diákok és a szülők együtt és aktívan lépnek fel, de a megmozdulások alapvetően a városi iskolák köré szerveződnek, és kérdés, elérik-e a sztrájk mellett kitartó kritikus tömeget, amely jelentősen megakaszthatja a hétköznapi élet menetét.
A bíróság hatályon kívül helyezte a 175 hajó befogadására tervezett kikötő építési engedélyét.
Idehaza hosszú évekig nemzetközi összehasonlításban is stabilan magas volt a legális abortusz támogatóinak aránya, ám az elmúlt néhány évben csökkenni kezdett. A magyar kormány következetesen tagadja, hogy hozzányúlna a terhességmegszakítás szabályaihoz, más országokban azonban vezetett már konkrét intézkedésekhez a populista-konzervatív családpolitika. Pedig a számok azt mutatják: ahol nagyobb a szigor, ott az abortuszok száma is magasabb.
