Létezik egy ENSZ-határozat, amely szerint válságövezetekben túlélőközpontokat kell létrehozni a bajban lévő nők számára. A helyzet ehhez képest az, hogy Ukrajnában az oroszok anyaotthonokat is bombáznak, a világ más területeiről elmenekülő nők és lányok pedig halmozottan vannak kitéve a veszélyeknek. Brüsszelben civilek és politikusok vitatkoztak erről.
Hogyan lehet önszerveződő közösségeket létrehozni? Miként lehet elérni, hogy egy település vagy városrész lakosai a sarkukra álljanak? Van-e még panelidentitás? – kérdéseinkre Péterfi Ferenc közösségfejlesztő válaszol.
Vannak ukrán katonák, akik antidepresszánsokkal próbálják enyhíteni a háborús trauma okozta pszichés tüneteiket, de ez csak átmeneti megoldást jelenthet.
A Kárpátaljai Sárkányellátó néven ismert kezdeményezés immár fél éve fut, jóformán mindent küldtek, ami kellhet a fronton harcoló magyar és más nemzetiségű önkéntes katonáknak, és nem fegyver, lőszer, vagy robbanóanyag.
Még fideszes szülőket is maga ellen hergelt a hatalom, amiért erőszakkal lépett fel a fiatalokkal szemben, akik az oktatás körülményeinek javítását követelték a kormányfő hivatala előtt. A civilek érzelmi hullámvasúthoz hasonlítják a küzdelmet, tudván: a sikerhez még sok erő és türelem kell.
A civil szervezetek élete periodikus, vannak csendesebb és jobban látható időszakok, írja véleménycikkében a TASZ ügyvezető igazgatója. A háttérben zajló építkezés után jönnek olyan helyzetek, amikor "a véleményünk kinyilvánítására, a megmozdulásokban való részvételre is szükség van", fogalmaz.
A múlt ismerete nélkül nincs mélyreható társadalmi változás. A rendszerváltás utáni társadalmi küzdelmek kritikai feldolgozása tágítja politikai képzelőerőnket és szükséges állomása annak, hogy sokak számára vonzó jövőképet alakítsunk ki. A cikk szerzői egy hiánypótló mozgalomtörténeti gyűjteményt mutatnak be.
Nem választottak maguknak politikai pártot, amelynek rendezvényére elmentek volna, inkább ők fogtak össze: a civilek külön megmozdulást szerveztek március 15-re Budapestre. Lelkes fiatalok, aktivisták, polgármesterek, ismert emberek és érintettek vonultak Budapesten. Ez volt a Szabadságmenet. Ott volt videósunk is.
Orbán Viktor Kiskőrösön, Petőfi Sándor szülőházánál emlékezett meg a szabadságharcról, rendhagyó történelemórája hevében pedig felfedezte, hogy minden magyarban van egy kis Petőfi, és fordítva. Helyette a Nemzeti Múzeum lépcsőjét idén Csák János képviselte a kormányt. Az ellenzék ezúttal nem igyekezett azt mutatni, mennyire egységesek, hanem külön rendezvényeket tartottak. Így részükről a nap attrakciója az volt, hogy Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára közösen lépett színpadra, amire rég nem volt példa. A civileket mindez kevésbé mozgatta meg, ők inkább olyan fontos dolgok ügyét hozták elő, mint az oktatás vagy az egészségügy, hozzájuk pedig Karácsony Gergely is csatlakozott. Kövesse az eseményeket a hvg.hu percről percre tudósításával.
A miniszterelnök ismét Budapesttől távol, a civilek Andrássy úti fesztivállal, Dobrev és Gyurcsány kézenfogva, a Mi Hazánk pedig Oroszország keblén ünnepel. Borús idővel, és a tavalyihoz képest kiscsoportos programokkal érkezik a szabadságharc évfordulója: összeszedtük az eseményeket és a legfontosabb tudnivalókat.
Helyi népszavazás lehet Egerben a várost elkerülő útról, ha a civileknek és pártoknak sikerül legalább kilencezer aláírást összegyűjtenie. Viszont a helyiek beszámolója szerint durvul a kampány: valakik – magukat közvélemény-kutatónak kiadva – hívogatják az embereket és próbálják őket arról meggyőzni, hogy nem kell elmenniük szavazni, holott a népszavazás még el sem kezdődött.
Hiába minden korábbi ígéret, végül senkit nem érdekelt a helyiek véleménye az Aligaligetbe tervezett luxuslakóparkkal kapcsolatban.
Vasárnap rövid időn belül két megszólaló is biztos tippet adott azoknak, akik bizonytalanok lennének.
Láda méretű külső akkumulátorok, sízoknik és profi ruházat, amiben elviselhetőbb átvészelni a frontvonalban töltött hidegebb napokat – így segített egy civilekből álló társaság a kárpátaljai zászlóaljban harcoló katonákon, akiknek soraiban magyarok is akadnak bőven. A magyar nemzetiségű katonák részt vettek többek között a Harkiv környéki települések visszafoglalásában is, amiről tavaly október közepén egy lyukas 56-os magyar zászló kíséretében számoltak be a harctérről.
A program célja az ellenálló demokratikus társadalmak pilléreinek megerősítése.
A családokért, az anyákért kiálló ellenzéki szervezetek is aktivizálták magukat az oktatással kapcsolatos megmozdulásokon.
Kiválasztották azokat a civileket, akik a kormány Brüsszelnek tett vállalása részeként létrehozott Integritás Hatóság munkáját segítik majd a Korrupcióellenes Munkacsoport tagjaként – főleg akkor, ha a hatóság kíváncsi lesz a véleményükre.
2010 óta drámai átalakulás történt a közélet egészében, amely a rendszeres kormányzati lejárató kampánynak kitett független civil szervezetek működését is alapjaiban változtatta meg. Azonban számos szervezet, így a Társaság a Szabadságjogokért is felismerte, hogy demokratikus értékek hosszú távú és tartós megerősödéséhez elengedhetetlen, hogy a polgárok átérezzék a jogaik és a demokratikus részvétel fontosságát, írja szerzőnk, a TASZ ügyvezető igazgatója a hvg360-on megjelenő sorozatának újabb cikkében.
Mérlegelt, és végül benyújtotta jelentkezését a Transparency Magyarország és a K-Monitor az Integritás Hatóság mellett működő munkacsoportba. Előbbi feltételeket támasztott, és előre jelezte: ha ezek nem teljesülnek, kilép a testületből. A feltételeket elnézve, ez hamar bekövetkezhet.
Nem kellett a kormánynak a Norvég Alap 77 milliárdja, cserébe most végig kell néznie, ahogy az Európai Bizottság milliárdokkal támogat magyar civileket. Ráadásul idén először az uniós értékek, vagyis a jogállamiság és a demokrácia védelmét is támogatják úgy, hogy a pénzek elköltéséhez a kormánynak egy szava sem lehet. Az Ökotárs Alapítvány – amelyet egyszer már kipécézett magának a kormány, és az ő szerepükre hivatkozva a kormány milliárdokról mondott le – másfél milliárd forintot oszthat szét helyi NGO-k között.
