A csernobili atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem. Euróban számolva tízmilliókat emészthet fel a kár elhárítása, újabb nemzetközi segítségre lesz szükség.
A világ hamar elfeledkezett a februári 14-i hírről: egy orosz drón kilyukasztotta a katasztrófa-erőmű fölött emelt védőburkolatot. Moszkvában egy külügyi szóvivő azt állította: szándékos ukrán provokáció történt, de meggyőzőbbnek tűnik az ukrán vizsgálat eredménye, amely szerint iráni tervezésű (onnan importált vagy már orosz gyártmányú) Shahed drón okozta a kárt.
A közvetlen kár nem tűnt túl nagynak, de azóta kiderült: a burkolat – egy hatalmas építmény – már nem tölti be a feladatát.
Érdemes felidézni az előzményeket: az 1986-os robbanás után viszonylag hamar felhúzták a szarkofágként emlegetett betonépítményt, de az nem képes a sugárzás teljes árnyékolására. A szarkofág mintegy 200 tonnányi erősen radioaktív hulladékot tartalmaz, és félő, hogy előbb-utóbb összeomlik. Ezért 2010 és 2019 között nagy nemzetközi együttműködéssel újabb építményt helyeztek el a szarkofág körül, ez a New Safe Confinement (NSC). A sugárzás miatt kissé távolabb szerelték össze, majd síneken tolták a helyére.
Akkor több mint kétmilliárd eurót költöttek rá. Élettartamát száz évre tervezték. Olyan erős, hogy fagyokat és kánikulát, heves vihart és földrengést is kibír. Légiveszélyre viszont nem számítottak, már csak azért sem, mert Csernobil fölött repülési tilalom érvényes – legalábbis békeidőben.
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.
