Csillagászok szerint június 3-án és 4-én hajnalban lehet majd megnézni, hogy miként sorakozik fel a Vénusz kivételével az összes bolygó az égbolton. Néhányat csak távcsővel, másokat pedig szabad szemmel is látni lehet majd.
Az afrikai sivatag tiszta éjszakai égboltján ismét sikerült megerősíteniük magyar kutatóknak a rejtélyes csillagászati jelenség, a Kordylewski-porhold létezését – adta hírül az ELTE.
Soha nem találtak még olyan égitestet, mint amilyen a nemrég felfedezett WASP-193b. Hogy miként alakulhatott ki a bolygó, az egyelőre rejtély.
Ugyanabból a napfoltcsoportnál történt napkitörés május 14-én, mint ami egy héttel korábban Magyarországról is látható sarki fényt okozott. Az erőssége háromszorosa volt a korábbinak
A NASA kutatói a James Webb-űrteleszkóp adatait elemezve arra jutottak, hogy az 55 Cancri e jelű exobolygón csak úgy lehetséges a mért hőmérsékleti eloszlás, ha annak vastag légköre van.
A leggazdagabb hullás vasárnap hajnali 3 és 4 óra között, körülbelül fél három után lesz látható.
Egy Facebookon és más közösségi felületeken terjedő elmélet szerint a NASA egy második Napot próbál elrejteni az emberek elől.
Egy nemzetközi kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a fehér törpe csillagok gravitációs ereje olyan nagy, hogy néhány év alatt porrá őrlik a közelében megmaradt aszteroidákat, holdakat és bolygókat is.
Április 10-én (szerda) különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is – emlékeztet közleményében a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Asztrofizikusok korábban úgy gondolták, hogy ha egy csillag elnyeli egy bolygó vagy egy aszteroida egy darabját, akkor annak anyaga elterül a csillag felszínén. Ehhez képest igen nagy újdonságot jelent a WD 0816-310.
A 2023 FW14 egy olyan aszteroida, amelyhez hasonlót eddig csak egyet találtak a csillagászok a Mars pályáján. Könnyen lehet, hogy ez annak a leszármazottja.
A Napnál mintegy 40 milliószor nehezebb az a szupermasszív fekete lyuk, amelynek nyomai az ősrobbanást követő 764 milliomodik évből jutottak el a mába.
A Közép-Floridai Egyetem kutatói 100 órán át vizsgálhatták a Neptunusz pályáján túl keringő jeges aszteroidákat. Az első eredmények még csak most érkeznek be, de máris kifejezetten sokat várnak tőlük a csillagászok.
Amerikai kutatók kiszűrték azoknak a potenciális helyeknek a 78 százalékát, ahol a Naprendszer rejtélyes, kilencedik bolygóját kell keresni.
A NASA kutatói szerint az alig 400 millió éves HD 63433 d egyik felén állandó lehet a lávafolyam.
Csütörtökön a kövér holdsarló, az alatta elhelyezkedő Jupiter, valamint az Uránusz, pénteken pedig a Fiastyúk és a Hold együttálása nyújt különleges látványt az esti égbolton – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló
Sárneczky Krisztián magyar csillagász csupán néhány órával azelőtt fedezte fel az aszteroidát, hogy az belépett a Föld légkörébe.
Különleges látványban lesz részük a csillagászoknak január 27-én szombaton, ugyanis ekkor halad majd el mellettünk az idei év első földközeli aszteroidája.
A Piszkéstetői Obszervatóriumban fedezte fel Sárneczky Krisztián csillagász azt az aszteroidát, amely mindössze néhány órával később már be is lépett a Föld légkörébe.
Eddig nem volt közvetlen bizonyíték, hogy egy szupernóvává váló csillagból valóban neutroncsillag vagy fekete lyuk lesz, egy amatőr csillagásznak köszönhetően azonban most már van.
