Nagyon várja a világ a bombahíreket a kis, modulárisan építhető atomerőművekről
A kis atomerőművek ígéreteiről szóló nemzetközi várakozások fokozódnak, így logikus, hogy a hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
Lenyűgöző képet készített a James Webb űrteleszkóp a Szűz csillagképben található Messier 104-ről, vagy más néven a Sombrero-galaxisról. Az objektumot még 1781-ben fedezte fel Pierre Méchain, nevét a jellegzetes mexikói kalapról kapta. Ez a róla elnevezett M104 galaxiscsoport legjelentősebb tagja, ami óránként 1000 km-rel kerül távolabb a Földtől.
Az infravörös tartományban megnézve már kevésbé hasonlít egy sombreróra a galaxis, sokkal inkább olyan, mint egy hatalmas céltábla, melynek középpontját egy szupermasszív fekete lyuk alkotja. A galaxisról korábban is készültek már felvételek, azon úgy tűnt, hogy a por egységes módon terül el a galaxisban, most azonban úgy tűnik, hogy a külső gyűrűben összetett porcsomók találhatók.
A „por csomós jellege” széntartalmú molekulákat, úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogéneket jelez, amelyek jellemzően fiatal csillagképző régiók közelében alakulnak ki. Minden bizonnyal itt is ez lehet a helyzet, bár az M104-ről úgy vélik, nem keletkezhet benne túl sok csillag.
A tudósok úgy vélik, hogy a galaxis kevesebb mint egyetlen naptömegnyi csillagot termel évente. A Tejútrendszer évente nagyjából két naptömeget hoz létre. A Messier 82 galaxis ehhez képest évente körülbelül 20 naptömegért felelős.
A James Webb űrteleszkóp a Sombrero-galaxis hátterében több másik galaxist is megörökített, a tudósok a jövőben ezek vizsgálatára fókuszálnak majd. Maga a Messier 104 egyébként 30 millió fényévre van a Földtől, így nem valószínű, hogy valaha is testközelből lehet majd megnézni – írja az Engadget.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
