Kozmikus kalapot fotózott a James Webb, a közepén egy szupermasszív fekete lyukkal

A Sombrero-galaxist még 1781-ben fedezték fel, a Hubble pedig már készített róla fotót. A James Webb űrteleszkópnak köszönhetően most alaposabban szemügyre lehet venni.

  • HVG HVG
Kozmikus kalapot fotózott a James Webb, a közepén egy szupermasszív fekete lyukkal

Lenyűgöző képet készített a James Webb űrteleszkóp a Szűz csillagképben található Messier 104-ről, vagy más néven a Sombrero-galaxisról. Az objektumot még 1781-ben fedezte fel Pierre Méchain, nevét a jellegzetes mexikói kalapról kapta. Ez a róla elnevezett M104 galaxiscsoport legjelentősebb tagja, ami óránként 1000 km-rel kerül távolabb a Földtől.

Az infravörös tartományban megnézve már kevésbé hasonlít egy sombreróra a galaxis, sokkal inkább olyan, mint egy hatalmas céltábla, melynek középpontját egy szupermasszív fekete lyuk alkotja. A galaxisról korábban is készültek már felvételek, azon úgy tűnt, hogy a por egységes módon terül el a galaxisban, most azonban úgy tűnik, hogy a külső gyűrűben összetett porcsomók találhatók.

Sombrero Galaxy Fade (Spitzer, Webb, Hubble)

This video compares images of the Sombrero Galaxy, also known as Messier 104 (M104). The first image is in infrared light, and was captured by the Spitzer Space Telescope. The second image shows the Webb Space Telescope’s mid-infrared look at the galaxy using the MIRI (Mid-Infrared Instrument).

A „por csomós jellege” széntartalmú molekulákat, úgynevezett policiklusos aromás szénhidrogéneket jelez, amelyek jellemzően fiatal csillagképző régiók közelében alakulnak ki. Minden bizonnyal itt is ez lehet a helyzet, bár az M104-ről úgy vélik, nem keletkezhet benne túl sok csillag.

A tudósok úgy vélik, hogy a galaxis kevesebb mint egyetlen naptömegnyi csillagot termel évente. A Tejútrendszer évente nagyjából két naptömeget hoz létre. A Messier 82 galaxis ehhez képest évente körülbelül 20 naptömegért felelős.

A James Webb űrteleszkóp a Sombrero-galaxis hátterében több másik galaxist is megörökített, a tudósok a jövőben ezek vizsgálatára fókuszálnak majd. Maga a Messier 104 egyébként 30 millió fényévre van a Földtől, így nem valószínű, hogy valaha is testközelből lehet majd megnézni – írja az Engadget.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.