A James Webb űrteleszkóp segítségével olyan bolygókra bukkantak a tudósok, amelyek hasonló módon keletkeztek, mint a csillagok.
Az általános vélekedés szerint a bolygók keletkezéséhez szükség van egy csillagra: először ez alakul ki, majd a protoplaneráis korongból – vagyis a rengeteg gázból és törmelékből – születnek meg a bolygók. Ez azonban nem mindig van így, az amerikai Johns Hopkins Egyetem kutatói pedig azt próbálják meg feltárni, hogy milyen határ választja el a különböző bolygóformáló mechanizmusokat. „Ha van egy objektum, amely úgy néz ki, mint egy fiatal Jupiter, lehetséges, hogy megfelelő körülmények között csillaggá változik? Ez fontos részlet a csillagok és a bolygók kialakulásának megértéséhez” – magyarázta a Science Alertnek Adam Langeveld, az egyetem asztrofizikusa.
A tudósok feltételezése szerint a csillagok „kívülről befelé” haladva alakulnak ki: a rengeteg por és gáz annyira összesűrűsödik, hogy egy ponton összeomlik, a magban pedig beindul a hidrogénfúzió. A bolygók ezzel szemben épp fordítva keletkeznek: a por és törmelék először az elektrosztatikus jelenség hatására kezd el összetapadni, majd a gravitáció veszi át ezt az összetartó szerepet, így végül felépül a mag, a köpeny és a felszín.
Hogy kiderüljön, a mechanizmusok között hol húzódik a határ, a tudósok a Perseus csillagképben található NGC 1333 ködre irányították a James Webb űrteleszkópot. A régói egy gázokkal és porral teli csillagképző terület, amiben rengeteg a fiatal csillaghalmaz.
Az infravörös hullámhosszon egy fiatal halmaz leghalványabb tagjait keresték, hogy megpróbálják megválaszolni a kérdést: milyen könnyen alakulhat egy objektum csillaghoz hasonlóvá? Kiderült, hogy a legkisebb szabadon lebegő objektumok, amelyek csillagszerűek, nagyjából akkora tömegűek, mint a hozzá közeli csillagok körül keringő óriási exobolygók.
A kutatók becslése szerint a hasonlóan szabadon sodródó bolygókból több milliárd lehet a Tejútrendszerben. Ezek nagy része a szokásos módon, a csillagkeletkezés után megmaradt anyagmaradékból állt össze, a hektikus gravitációs körülmények miatt azonban egy idő után kilökődtek a csillagközi térbe, esetleg egy idegen csillag gravitációjának csapdájába estek.
Egy másik vélekedés szerint azonban néhány ilyen bolygó úgy kezdheti meg az életét, mint ahogy a csillagok. Léteznek olyan objektumok – a barna törpék, amelyek 18–85-ször nehezebbek a Jupiternél –, amelyek elég masszívak ahhoz, hogy a deutérium fúziója végbe menjen bennük, amihez alacsonyabb nyomás és hőmérséklet szükséges, mint a hidrogénfúzióhoz. Ezek is világítanak, mint a Nap, csak sokkal halványabban.
A modellezés alapján a felső tömeghatára annak, hogy egy bolygó a csillagokhoz hasonló módon jöjjön létre, kevesebb, mint 10 Jupiter.
A The Astronomical Journal című tudományos lapban megjelent, és az arXiv preprint szerveren olvasható tanulmányban a szakemberek azt írják, összesen hat ilyen bolygót sikerült megfigyelni a James Webb űrteleszkóp segítségével. Ezekről úgy gondolták, hogy gravitációs összeomlásból származnak, és amikor megvizsgálták őket, kiderült, hogy pontosan olyan korong van körülöttük, mint a fiatal csillagok körül.
A szakemberek szerint mindez bizonyítja, hogy legalább kétféle módon keletkezhetnek a bolygótömegű objektumok. Érdekesség ugyanakkor, hogy a tudósok nem találtak 5 Jupiternél kisebb planétát, ami szabadon lebeg, ami arra utal, hogy a létezésüknek ez egy határvonala lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Megerősítették, hogy készek a kutatóhálózatról leválasztandó négy központ átvételére.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
