Trump vámháborúja nagyhatalmi présbe szorította a mindig lavírozó Indiát
Az Indiára kiszabott magas amerikai vámok alááshatják a két ország közeledését, aminek Kína és Oroszország is csak örülhet.
Gyakran éri kritika a SpaceX-et, mert a Starlink műholdjai zavarják a csillagászok „kilátását” az űrre – a szatellitek ugyanis fénylő pontként jelennek meg az égbolton, és hát van belőlük bőven: jelen pillanatban 6912-ről tudni.
A műholdak által keltett „zaj” mérséklésén a SpaceX is dolgozik, egészen pontosan azon, hogy hogyan lehetnének kevésbé zavarók. A cég egyik közelmúltban tesztelt megközelítése pedig nem más, mint a műholdak magasságának csökkentése. Alapesetben ugyanis a Földtől 550 kilométeres magasságban keringenek a Starlink-műholdak, alacsony Föld körüli pályán.
A teszthez 300 műholdat választottak ki a SpaceX-nél, derült ki abból a levélből, amit a szövetségi kommunikációs ügynökséghez (FCC) juttattak el. A szatellitek alacsonyabb (körülbelül 350 kilométeres) pályamagasságon fognak üzemelni, hogy csökkenjen a csillagászatra gyakorolt hatásuk. A cég állítása szerint egész ígéretesek az eddigi eredmények: egy chilei távcső képein például 60 százalékkal alacsonyabb a Nap által megvilágított műholdak száma.
Mint a Gizmodo kifejti, az első Starlink-műholdak még rendkívül fényesek voltak – annyira, hogy szabad szemmel is látni lehetett őket –, és az éjszakai égboltról készült felvételeken fényes csíkokként jelentek meg. 2022-ben a korábbiaknál is nagyobb és fényesebb műholdak indítására kapott engedélyt a vállalat, de egy tudományos szervezettel (National Science Foundation, NSF, Nemzeti Tudományos Alap) is együttműködik, hogy valahogyan csökkentse az új generációs szatellitjeik csillagászatra gyakorolt hatását.
Az alacsonyabb pályán keringés révén a műholdak kevésbé tudják „felfogni” és visszaverni a napsugarakat, mivel több időt töltenek a Föld árnyékában, és gyorsabban is haladnak az égen. Ezzel az NSF is egyetért.
A vizsgálat azonban még tart – lehetnek ugyanis hátrányai is a dolognak. Az egyik ilyen, hogy alkonyatkor fényesebbek lehetnek az alacsonyabban keringő műholdak, így a szürkületi megfigyelésekre épülő tudományágak képviselői valószínűleg nem fogják úgy érezni, hogy sikerült minden problémát megoldani.
Ahogyan egyre több műhold áll majd pályára, úgy lesz egyre sürgetőbb a fenti probléma is. És úgy tűnik, hogy a tökéletes megoldás még nem született meg erre – ahogyan az űrszemétre sem.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
