Az afrikai sivatag tiszta éjszakai égboltján ismét sikerült megerősíteniük magyar kutatóknak a rejtélyes csillagászati jelenség, a Kordylewski-porhold létezését – adta hírül az ELTE.
Soha nem találtak még olyan égitestet, mint amilyen a nemrég felfedezett WASP-193b. Hogy miként alakulhatott ki a bolygó, az egyelőre rejtély.
Ugyanabból a napfoltcsoportnál történt napkitörés május 14-én, mint ami egy héttel korábban Magyarországról is látható sarki fényt okozott. Az erőssége háromszorosa volt a korábbinak
A NASA kutatói a James Webb-űrteleszkóp adatait elemezve arra jutottak, hogy az 55 Cancri e jelű exobolygón csak úgy lehetséges a mért hőmérsékleti eloszlás, ha annak vastag légköre van.
A leggazdagabb hullás vasárnap hajnali 3 és 4 óra között, körülbelül fél három után lesz látható.
Egy Facebookon és más közösségi felületeken terjedő elmélet szerint a NASA egy második Napot próbál elrejteni az emberek elől.
Egy nemzetközi kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a fehér törpe csillagok gravitációs ereje olyan nagy, hogy néhány év alatt porrá őrlik a közelében megmaradt aszteroidákat, holdakat és bolygókat is.
Április 10-én (szerda) különleges együttállásban lesz megfigyelhető a Jupiter és a kétnapos holdsarló, egy kézitávcső segítségével pedig szintén látható lesz az Uránusz és az év üstököse, a 12P/Pons-Brooks is – emlékeztet közleményében a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Asztrofizikusok korábban úgy gondolták, hogy ha egy csillag elnyeli egy bolygó vagy egy aszteroida egy darabját, akkor annak anyaga elterül a csillag felszínén. Ehhez képest igen nagy újdonságot jelent a WD 0816-310.
A 2023 FW14 egy olyan aszteroida, amelyhez hasonlót eddig csak egyet találtak a csillagászok a Mars pályáján. Könnyen lehet, hogy ez annak a leszármazottja.
A Napnál mintegy 40 milliószor nehezebb az a szupermasszív fekete lyuk, amelynek nyomai az ősrobbanást követő 764 milliomodik évből jutottak el a mába.
A Közép-Floridai Egyetem kutatói 100 órán át vizsgálhatták a Neptunusz pályáján túl keringő jeges aszteroidákat. Az első eredmények még csak most érkeznek be, de máris kifejezetten sokat várnak tőlük a csillagászok.
Amerikai kutatók kiszűrték azoknak a potenciális helyeknek a 78 százalékát, ahol a Naprendszer rejtélyes, kilencedik bolygóját kell keresni.
A NASA kutatói szerint az alig 400 millió éves HD 63433 d egyik felén állandó lehet a lávafolyam.
Csütörtökön a kövér holdsarló, az alatta elhelyezkedő Jupiter, valamint az Uránusz, pénteken pedig a Fiastyúk és a Hold együttálása nyújt különleges látványt az esti égbolton – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló
Sárneczky Krisztián magyar csillagász csupán néhány órával azelőtt fedezte fel az aszteroidát, hogy az belépett a Föld légkörébe.
Különleges látványban lesz részük a csillagászoknak január 27-én szombaton, ugyanis ekkor halad majd el mellettünk az idei év első földközeli aszteroidája.
A Piszkéstetői Obszervatóriumban fedezte fel Sárneczky Krisztián csillagász azt az aszteroidát, amely mindössze néhány órával később már be is lépett a Föld légkörébe.
Eddig nem volt közvetlen bizonyíték, hogy egy szupernóvává váló csillagból valóban neutroncsillag vagy fekete lyuk lesz, egy amatőr csillagásznak köszönhetően azonban most már van.
Egy új kutatási eredmény arra enged következtetni, hogy az univerzum tágulását befolyásoló sötét energia annál inkább felhígul, minél jobban tágul a világegyetem. Ha az eredmények helyesek, az új megvilágításba teheti a dolgot.
