A brit csillagászat otthonának felújításon átesett Altazimuth pavilonjában új teleszkópokat helyeztek el, így hat évtized után ismét az eget fogja kémlelni a greenwichi királyi csillagvizsgáló (ROG).
Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos anyagának eddig hiányzó, utolsónak vélt részét.
Brit tudósok 53-99,6 százalék esélyt látnak arra, hogy nincs más élet galaxisunkban, és 39-85 százalékos valószínűséget tulajdonítanak annak, hogy a világegyetem más pontján sincs élet a Földön kívül. De ha mégis, az annyira messze lenne, ahova soha nem juthatunk el a kutatók szerint.
Japán rizsgombócra emlékeztető aszteroidáról küld képeket a Hajabusza-2 japán űrszonda.
Stephen Hawking szavait – egy nem kevésbé különleges zenei aláfestéssel egyetemben – az elméleti fizikus hamvainak elhelyezése után sugározza az űrbe az Európai Űrügynökség.
A Tejútrendszer tömege 960 milliárd Nap tömegével egyenlő – állapította meg egy arizonai kutatócsoport egy új mérési módszer segítségével.
A szombaton érkezett aszteroida hosszú fénycsóvájával bevilágította az eget Afrika felett, miközben a légkörben darabokra esett.
Egy úttörő módszer segítségével végzett mérésekkel a valaha észlelt legnagyobb tömegű, mintegy 2,3 naptömegű neutroncsillagot azonosították spanyol csillagászok.
Hogyan lehet mesterséges intelligencia segítségével pontosabban megérteni a daganatos betegségek kialakulását és az agy működését? Melyek a bölcsőde, az óvoda, az iskola vagy az egyetem elkezdésekor a hatékony alkalmazkodás kulcstényezői? Mi segíti a nehézségekkel való sikeres megküzdést? Milyen szerepük volt a papoknak és lelkészeknek a falvakban és kisvárosokban a történelmi Magyarországon és Erdélyben? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keresik a választ az MTA Lendület programjának ez évi nyertesei. Az idei 21 új kutatócsoporttal együtt eddig összesen 164 Lendület-kutatócsoport alakult. Az MTA 2018-ban 3,54 milliárd forintot fordít a kutatócsoportok támogatására.
Asztro-trilógia címmel felfrissítve, új elemekkel gazdagítva nyílik meg újra a Bélyegmúzeum világegyetemről szóló időszaki kiállítása május 22-én Budapesten.
Az aszteroida a Jupiter pályáján van, és úgy néz ki, hogy a 2,7 millió fényévről érkezett égitest az első állandó bevándorló a Naprendszerünkben.
A Tejútrendszer galaktikus korongja nagyobb, mint azt eddig vélték.
Bionikus "fület" kapott Ausztrália legnagyobb teleszkópja, ennek segítségével a kozmoszból érkező rádióhullámok szélesebb tartományban észlelhetők, a csillagászok így tisztább képet kaphatnak az univerzumról.
Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.
Az univerzum leggyorsabban növekvő, óriási fekete lyukát fedezték fel, amely kétnaponta a Napénak megfelelő tömeget nyel el – jelentették kedden ausztrál csillagászok.
Újabb bizonyítékot találtak csillagászok arra, hogy a Jupiter Európé nevű holdján szórványos gejzírkitörések vannak.
Óriási örvény alakú hullámokat fedeztek fel a Napon. Olyan, óriási hullámokat fedeztek fel a Napon, amely a bolygó forgási irányával ellentétesen terjednek, élettartamuk pedig több hónap.
A matematika fejedelme, Johann Carl Friedrich Gauss előtt tiszteleg ma különleges logójával a Google.
Egy gigantikus méretű csillaghalmaz születését figyelte meg egy nemzetközi kutatócsoport a Földtől mintegy 12,4 milliárd fényévnyi távolságra: 14, csillagokkal teli galaxis olvadt egybe az ősrobbanás után 1,5 milliárd évvel.
Ez nem vicc. Egy rendes, tisztességes, tudományos szaklapban publikált tanulmány állítása szerint elviselhetetlenül büdös van a bolygó légkörében.