"Szeretném megmutatni az embereknek, hogy van valami nagyobb a mindennapok földi dolgainál" – véli az amatőr csillagászként és filmkészítőként dolgozó Wylie Oversteet, aki mobil teleszkópja segítségével segít, hogy az emberek közelről láthassák a Holdat. A férfi szerint problémáink, nehézségeink és mindennapi küzdelmeink is új perspektívába kerülnek, amikor ilyen formában nézhetik meg a Holdat.
Számítógépes szimulációk szerint a Csurjumov-Geraszimenko üstökös nagyobb testekkel való heves összeütközés során keletkezett. Ilyen összeütközések a Naprendszer egy kései szakaszában is történhettek. Ez azt jelenti, hogy a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nem feltétlenül a Naprendszer korai, 4,5 milliárd évvel ezelőtti szakaszából származik, mint ahogyan azt eddig hitték.
A kutatóknak lehetőségük volt megfigyelni a 2017 VR12-t, ami legközelebb csak 177 év múlva tér vissza a Föld közelébe.
Magyarázatot találtak arra, hogy mi melegíti fel a Nap légkörét. A kérdés évtizedek óta nem hagyja nyugodni a kutatókat.
A mai tudomány egyik legizgalmasabb kérdése, hogy mi volt az univerzumunk keletkezését előidéző ősrobbanás előtt. Stephen Hawking bonyolult, de egy szóval összefoglalható választ adott.
Egy nyugat-ausztráliai földi telepítésű antenna észlelte a legkorábbi ismert csillagok bizonyítékát, amelyek megvilágították a sötétségben lévő világegyetemet az ősrobbanás után - közölték amerikai kutatók a Nature című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.
A kutatók szerint a Hold megléte egy hatalmas, olvadt kőfelhőnek köszönhető, ami pont úgy nézett ki, mint egy lyukas fánk.
Az univerzum legnagyobb fekete lyukai gyorsabban nőnek, mint a galaxisukban formálódó csillagok, így végül a falánk fekete lyukak felfalják a nagy tömegű galaxisokat – állapította meg két egymástól független kutatás.
A jelenlegi napciklus hűlő spirálját alapjául véve a San Diegóban lévő Kaliforniai Egyetem kutatói úgy vélik, hogy csupán néhány évtizedre van a következő szoláris minimum, amikor a Nap 7 százalékkal hűvösebb lesz – derült ki a chicagói Astrophysical Journal Letters című szaklapban közölt tanulmányból.
A Halak egyik csillagához tartozik a valószínűleg legnehezebb és legsűrűbb szuperföld, amit eddig találtak.
Egy frissen felfedezett kisbolygó halad el a Föld közelében pénteken, közép-európai idő szerint 23 óra 30 perckor.
Az FRB 121102 nevű rádióhullám nemcsak óriási energiát hoz magával, de ismétlődik is a jel.
Egyszerre lesz szuperhold, kék hold és teljes holdfogyatkozás is szerdán. Ritka együttállásra kerül sor, de a holdfogyatkozás tőlünk nem látható.
A csillagászoknak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már.
Magyarország legnagyobb, nyilvános helyen látható holdkőzetével gyarapodott a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye a közelmúltban – közölte a létesítmény fenntartója, a somogyi állami erdőket kezelő Sefag.
Eddig azt hitték, egy sima vadászjelentről van szó, de fura módon ráilleszthető az éjszakai égbolt képe.
A számítások szerint egyszerre lesz kék hold és holdfogyatkozás, amire nagyon régen nem volt már példa. Magyarországról is látni lehet majd.
Egy másik projekt szerint egy üstökösből gyűjtenének mintákat.
A Bükki Nemzeti Park nemrég csillagoségbolt-park lett.
A Gömböc alakzat felfedezése vezetett azokhoz a matematikai modellekhez, amelyek alapján a természet műve lehet ’Oumuamua nevű csillagközi aszterodia. A magyar kutatókból álló csapat szerint pusztán a több százmillió éves kopási folyamat magyarázatot adhat az égitest bizarr formájára.
