Különlegesen közeli felvételt készített a Hubble űrteleszkóp a legrégebbi ismert galaxisról
A csillagászoknak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már.
A csillagászoknak olyan galaxisról sikerült képet készíteniük, amely az ősrobbanás után mindössze 500 millió évvel létezett már.
Magyarország legnagyobb, nyilvános helyen látható holdkőzetével gyarapodott a Zselici Csillagpark meteoritgyűjteménye a közelmúltban – közölte a létesítmény fenntartója, a somogyi állami erdőket kezelő Sefag.
Eddig azt hitték, egy sima vadászjelentről van szó, de fura módon ráilleszthető az éjszakai égbolt képe.
A számítások szerint egyszerre lesz kék hold és holdfogyatkozás, amire nagyon régen nem volt már példa. Magyarországról is látni lehet majd.
Egy másik projekt szerint egy üstökösből gyűjtenének mintákat.
A Bükki Nemzeti Park nemrég csillagoségbolt-park lett.
A Gömböc alakzat felfedezése vezetett azokhoz a matematikai modellekhez, amelyek alapján a természet műve lehet ’Oumuamua nevű csillagközi aszterodia. A magyar kutatókból álló csapat szerint pusztán a több százmillió éves kopási folyamat magyarázatot adhat az égitest bizarr formájára.
Fontos bejelentést ígért csütörtök estére az amerikai űrhivatal az exobolygók felkutatására indított Kepler-misszió legújabb felfedezéseiről. Kiderült, valóban izgalmas dolgot fedeztek fel: a Google mesterséges intelligenciája két új bolygót talált egy másik naprendszerben.
Egy szűkszavú, de ígéretes közleményt adott ki az amerikai űrhivatal arról, hogy csütörtökön fontos fejleményekkel szolgálnak az exobolygók felkutatására indított Kepler-misszió legújabb felfedezéseiről.
Szerves molekulák alkotják a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökösből származó por felét - állapították meg a Cosima mérőműszer adatait elemző kutatók.
Több millió kilométert utazhatott az 'Oumuamua nevű aszteroida, amit az elmúlt hetekben a csillagászok is megfigyelhettek. Hogy honnan jött, az egyelőre rejtély.
Egy új tanulmány szerint amit eddig víznek néztek, az csak homok.
Hatalmas tűzgolyó világította meg néhány másodpercre az Északi-sark égboltját, a tudósok szerint a 100 telihold fényű hullócsillag valahol az orosz-finn-norvég hármas határ közelében érte el a Földet, a szakemberek próbálják felkutatni a meteort.
A Földre szinte naponta záporoznak kisebb-nagyobb meteorok, annál ritkább, hogy ezt a világűrből sikerüljön megörökíteni.
A csillagászok a szimulációknak köszönhetően már évtizedek óta sejtették, hogy a világűrben a jelenleg ismert anyagból kétszer több kell, hogy legyen. Eddig egyetlen méréssel sem tudták igazolni, nemrég azonban egyszerre két, egymástól független kutatócsoportnak is sikerült.
Nem véletlen méltatja a koránkelést az ismert közmondás: szerdán megint csak azok láthatnak különleges jelenséget az égbolton, akik hajlandók ezért felkelni a korai órákban. Jó hír, hogy még 6:30-kor sem lesz késő.
Ritkán lehet egymáshoz olyan közel látni a Vénuszt és a Jupitert, mint azt néhány órája, hétfő reggel lehetett. Az égi jelenségről több nagyszerű felvétel is készült.
A Giant Magellan Telescope a világ legnagyobb földi teleszkópja lesz, ami 10-szer élesebb képet ad majd, mint a sokszor óriási szolgálatot tevő Hubble-űrtávcső. A címnek azonban nem örülhet sokáig.
Hétfőn hajnalban nagyon közel kerül egymáshoz az égen a Vénusz és a Jupiter. Legközelebb 2065-ben figyelhetjük majd meg ezt.
Kozmikus porfelhő-kiáramlást észleltek a Proxima b, a Naphoz legközelebbi csillagnál lévő, Föld-méretű bolygó környezetében. A nemzetközi kutatócsoport szerint több rejtett bolygó is felfedezésre vár.