Az ausztrál kormány tudományos ügynöksége (CSIRO) építette be a "bionikus fület" a Parkes-rádióteleszkóp rendszerébe Új-Dél-Wales államban. Az adóvevő segítségével a teleszkóp szélesebb frekvenciatartományban képes észlelni a rádióhullámokat, elektromos jellé alakítja őket, amelyeket a csillagászok elemezhetnek. A 2,5 millió dolláros (670 millió forintos) műszert a CSIRO ausztrál egyetemek konzorciumával közösen fejlesztette ki.

"A csillagok és a galaxisok mind más hangon éneklik dalukat, néhány alacsonyabban, néhány magasabban. Mintha egy kórus lenne odakint" – mondta George Hobbs, a CSIRO csillagásza. Az adóvevő határozza meg azt, mely rádiófrekvenciákat képes hallani egy teleszkóp. "Eddig olyan adóvevőink voltak, amelyek a kórusnak egyszerre csak egy részét hallották. Ezzel az új adóvevővel egyszerre halljuk az egész kórust" – fejtette ki Hobbs. A CSIRO közlése szerint az új adóvevő nagyon széles, 700 megahertz és 4 gigahertz közötti frekvenciatartományt képes lefedni.

CSIRO

A Parkes működése óta folyamatosan fejlődik, és már most a világ legproduktívabb rádióteleszkópja. Most 10 ezerszer érzékenyebb, mint 1961-es építésekor, ez a teleszkóp találta meg a legtöbb ismert pulzárt és észlelte a legtöbb úgynevezett gyors rádiókitörést (Fast Radio Burst, FRB), amelyek a mai napig rejtélyt jelentenek a csillagászok számára. Szintén a Parkes segített a kvazárok, a nagyon nagy távolságban lévő csillagszerű rádióforrások természetének megismerésében.

"A legtöbb projekt, amelyben az új rendszert alkalmazni fogjuk, az élvonalbeli asztronómia tudományába tartozik" – mondta Matthew Bailes, a Swinburne Műszaki Egyetem kutatója. Ezen projektek közé tartozik a korai univerzumban lévő fekete lyukakból érkező gravitációs hullámok utáni kutatás, a neutroncsillagok belsejének tanulmányozása és a Tejútrendszeren áthaladó mágneses mező feltérképezése. Az új adóvevő révén pedig a teleszkóp egy időben több különböző projekten is képes lesz dolgozni.

A Parkes bár hatalmas, de mégsem a világ legnagyobb rádióteleszkópja. Az ugyanis a másfél éve elkészült kínai FAST. A világ legnagyobb egytányéros rádiótávcsöveként számon tartott szerkezettel atyja úgy dolgozta végig az utolsó hónapokat, hogy előtte tüdőrákot diagnosztizáltak nála. Ő állapota ellenére folytatta munkát. Kollégái szerint a tudós szelleme kedvenc mondását tükrözte: "ne elégedj meg az átlagossággal". Hát, ő nem is elégedett meg.

A rádióteleszkópok egyik feladata egyébként az, hogy befogják a földönkívüliektől származó esetleges rádiójeleket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.