A magyar kormány jelenleg leginkább azzal van elfoglalva, hogy még jobban megszilárdítsa hatalmát és ideológiai narratíváját. Így foglalja össze a magyar helyzetet a német Bertelsmann Alapítvány legújabb jelentése, amely azt mérte fel, hogy az elmúlt évben miként alakult a demokrácia, a kormányzás és gazdaság állapota a világ 137 olyan államában, ahol még vert végképp gyökeret a jogállam.
A migránsoktól viszont átlag feletti szinten tartunk. Nálunk is a demokrácia és az emberi jogok védelme áll a fontossági lista élén, áll az Eurobarometer friss felmérésében.
Egy friss felmérés szerint világszerte jelentősen csökkent a hatalmon lévő populista politikai erők száma, népszerűsége és befolyása. Ez viszont még korántsem jelenti feltétlenül a liberális demokrácia győzelmét. Az pedig politikai nézőpont kérdése, hogy ez pozitív, vagy negatív fejlemény.
Nevetséges kamuvoksolással közröhejjé tenni a közvetlen demokrácia intézményét a szabadság eszménye elleni merénylet. Ha a szavazójogunkat nem is, a kedvünket az egésztől még elvehetik. Vélemény.
Több mint 700 letartóztatással és egy új elnökkel később is egyértelmű hagyatéka van január 6-nak: Donald Trump végérvényesen felborította a Republikánus Pártot, a valóság ellen folytatott háború pedig alacsonyabb lángon, de folytatódik.
Európának sok idő kellett, de észrevette: Orbán Viktor rendbontása nem mehet tovább szó nélkül – mondta a hvg360-nak Jan-Werner Müller, a Princeton Egyetem politikafilozófusa, populizmus-szakértője. Szerinte azzal, hogy Merkel eltűnik a színről, a Fidesz pedig kiesett a Néppártból, sokkal nehezebb feladat vár Orbánékra a 2022-es választásokon, ha pedig az ellenzék jól fókuszálja az üzeneteit, jó esélyekkel indulhat. Úgy véli, az erős vezetőkkel nincsen baj, azzal viszont igen, ha a pártjaikat is ki tudják üresíteni.
Az Intézet szerint a magyar rendszer csupán demokráciának mutatja magát, Sulyok Tamás levele pedig csak az álságos működésmód ékes példája.
A vitatott, nagyon alacsony részvétellel zajló hongkongi törvényhozó tanács választásán a Kína politikáját támogató jelöltek törtek előre.
A külügyminiszter szerint a magyar emberek támogatják, amit csinálnak, „demokratikus jellegében pedig nem kérdőjelezhető meg a tevékenységük”.
Már szerdán elkezdődnek a Csúcs a Demokráciáért című kongresszus eseményei, amelyre Joe Biden 111 országot hívott meg – a magyar kormányt nem. Az Egyesült Államok számára stratégiai döntés, ki kap helyet a tárgyalóasztalnál és míg a lengyelekre partnerként, a magyarokra csapdaként tekint a Fehér Ház.
Nem kell sokat visszamenni a történelemben, ha látni akarjuk, milyen következményei lehetnek annak, ha azt hisszük: az antidemokratáknak létezik olyan, hogy elég. Ha valaki felrúgja a játékszabályokat, azokat betartani onnantól pancserség. A liberális demokráciát pedig nem lehet megmenteni anélkül, hogy alkalmazkodnánk a játéktérhez – még akkor sem, ha ez nem egy liberális demokrata dolog. Vélemény.
Az amerikai pénzügyminiszter arra figyelmeztet, hogy a holnapután kezdődő washingtoni virtuális demokráciacsúcs azt jelzi: új stratégiát kell bevetniük a demokratikus országoknak, mert egyre többen élnek tekintélyuralomban, miközben sok jogállami rendszerben leszalámizzák az alapvető jogokat, illetve a fékeket és ellensúlyokat.
Az EU-s tagállamok közül egyedül Magyarország nem kapott meghívót az online eseményre.
A világ egyik vezető lapjának kommentárja arra figyelmezteti az amerikai elnököt, hogy ne ugorjon be az erős emberek propagandájának, mert a demokrácia ugyan nehéz időket élt át az eltelt pár évtizedben, de azért az emberiség nagy része továbbra is jogállamban él.
Megkezdődött az újabb Magyarországról szóló európai parlamenti állásfoglalás előkészítése, amelyben az elmúlt három év fejleményeit és azok értékelését foglalják össze.
A külügyminiszter Hillary Clinton korábbi demokrata elnökjelölt szavait kommentálta ezzel.
Az Európai Bizottság új jogszabályokat javasolt a politikai reklámtevékenységekre, a választójogra és a pártfinanszírozásra vonatkozóan. Mindez része a brüsszeli testület demokráciavédő csomagjának.
Miközben bizonyossá vált, hogy Magyarország nemkívánatosnak számít Washingtonban az éppen két hét múlva megrendezendő washingtoni virtuális nemzetközi tanácskozáson, ahová 110 államot hívtak meg, az EUobserver kommentárja arra figyelmeztet, hogy a rendezvénynek jelentős kockázatai vannak.
Mintegy negyven ember halt meg, és több százan sérültek meg Szudánban, tömegek vonultak ugyanis az utcára, hogy tiltakozzanak a katonai hatalomátvétel ellen. A miniszterelnök reméli, a vasárnap bejelentett megállapodással vége lesz a vérontásnak az országban.
Az ugyanúgy problémásnak tartott Lengyelországot ezzel szemben várják a decemberi online értekezésre.
