#depresszió






Gáspár Győző vendég a Life TV-ben, avagy mit ne mondjunk egy mentális betegséggel élőnek

Gáspár Győző nemrég arról beszélt egy interjúban, hogy több mint egy évtizednyi pánikbetegség és két be nem fejezett öngyilkosság után most alig várja, hogy visszatérjen a kórházba. A Life TV egyik műsorában közölték vele, hogy nem úgy néz ki, mint aki depressziós, úgyhogy szedje össze magát. Azaz elhangzott a legkárosabb mondat, amit csak mondani lehet egy mentális betegséggel élőnek.



Boldog, depressziómentes új évet!

Az év eleji komor hangulat, a januári mélabú már-már természetes jelenség. Az ünnepek elmúltával a szürke hétköznapok újra beköszöntenek, emiatt január első heteiben könnyen ránk törhet a kilátástalanság érzése, ezzel együtt pedig a csillapíthatatlan szomorúság. Talán segít, ha tudjuk, mindezzel nem vagyunk egyedül, néhány hasznos tipp pedig segíthet kilábalnunk a reménytelennek érzett időszakból.



Nem csak novemberben kellene beszélnünk a férfi depresszió és öngyilkosság problémájáról

Hetente huszonöt férfi vet véget az életének Magyarországon, mégis a lelki egészségről szóló diskurzus gyakran kikerüli a férfiakat. Pedig a probléma égető: a férfiak sokkal kevésbé kérnek segítséget, ha lelki gondokkal küzdenek, a Covid pedig csak felerősítette az eddig is létező, lesújtó statisztikákat. És ezen nem segít az sem, hogy a magyarországi pszichiátriai ellátás romokban van, és szinte csak krízisellátásra van kapacitás terápiás kezelések helyett.









"Covid-19 blues": már neve is van annak, amit érzünk

Az egész világot átrendezte a koronavírus, a második hullám idején pedig sokan éreznek eddig soha nem tapasztalt, nagy mértékű fásultságot, enerváltságot és kilátástalanságot. Mi történik velünk, mi ez? Karantén- vagy vírusdepresszió? Szücs Renáta alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus-jelölttel, a Balansz Egészségfejlesztő Központ munkatársával beszélgettünk.


Babarczy Eszter: Egyszerre van szükségünk megértésre és keménységre

A depresszió ugyanolyan tabu, mint az alkoholizmus, pedig nem kellene annak lennie. Ennek eléréséhez „csak” arra volna szükség, hogy merjünk beszélni róla. Azok is, akiket érint. Az író, művészetfilozófus, akinek nemrégen jelent meg A mérgezett nő című novelláskötete, már eddig is sokat tett azért, hogy változzon a helyzet.