Boldog, depressziómentes új évet!
Az év eleji komor hangulat, a januári mélabú már-már természetes jelenség. Az ünnepek elmúltával a szürke hétköznapok újra beköszöntenek, emiatt január első heteiben könnyen ránk törhet a kilátástalanság érzése, ezzel együtt pedig a csillapíthatatlan szomorúság. Talán segít, ha tudjuk, mindezzel nem vagyunk egyedül, néhány hasznos tipp pedig segíthet kilábalnunk a reménytelennek érzett időszakból.
Blue Monday, más néven szomorú hétfő – míg mi, magyarok leginkább a szomorú vasárnapot ismerjük, addig angolszász területen hivatalosan a hétfő, pontosabban január harmadik hétfője a legkilátástalanabb. Dr. Cliff Arnall pszichológus valójában már megbánta, hogy egy utazási iroda megbízásából bevezette a köztudatba a Blue Monday fogalmát. A pszichológus ugyanis 2005-ben alkotta meg azt az egyenletet, amelybe az időjárást, az adósságokat, a fizetést, a karácsony óta eltelt napok számát, az újévi fogadalmak elbukásától eltelt időt és a motiváció szintjét mint befolyásoló tényezőket rendezte egy képletbe, hogy végül a változók mentén kiszámítsa: az év legszomorúbb napja minden évben január harmadik hétfője. Mindez egyenlet nélkül is logikusnak tűnik, hiszen a régóta tartó hideg és zord időjárás, a napfény hiánya, az ünnepek elmúlta és a karácsonyi kiadások okozta adósságok egyszerre nyomják a lelkünket. Az újévi fogadalmainkat is körülbelül ekkor, jellemzően a harmadik héten adjuk fel, így semmilyen motivációnk nem marad, ami miatt pozitívabbnak láthatnánk az előttünk álló évet.
Blue Monday vagy SAD: a lényeg a figyelemfelhívás
Arnall ma már inkább felejtené a megrendelésre gyártott elméletét, mert belátta, hogy ezzel gyakorlatilag viccet csinált mások depressziójából. A Blue Monday vitathatatlan érdeme azonban mégis az, hogy segített felhívni a figyelmet nagyon is fontos problémákra: a stresszre, illetve a kilátástalanság okozta depresszióra. A depresszió sokakat érint, a felmérések szerint minden ötödik embernél fellép valamikor az élete folyamán – az már más kérdés, hogy valaki kezeli-e a tüneteit, vagy éppen ellenkezőleg, tudomást sem vesz azokról. Ha nem is úgy, ahogyan az áltudományosnak kikiáltott Arnall-féle egyenletben, de a januárban érzett letargikus állapot valóban létezik. A SAD vagyis a „Seasonal Affective Disorder” (a „sad” mozaikszó angolul „szomorút” is jelent) a brit egészségügyi szervezet szerint is valós probléma, amit érdemes a tünetek jelentkezésekor kezelni.
De honnan tudhatjuk, hogy mi is a SAD tüneteit érezzük magunkon?
- Ha tartósan, napokon át rossz a hangulatunk, és semmi sem vidít fel.
- Ha az eddigi hobbink sem érdekel és gyakorlatilag nincs semmi, ami motiválna bennünket.
- Ha viszonylag könnyen kerülünk „paprikás” hangulatba és az ingerlékenységünk nem múlik.
- Ha a szokásosnál nehezebben tudunk koncentrálni, és ezt még mi magunk is észrevesszük.
- Ha egyre több negatív érzés kerít bennünket hatalmába: a kétségbeesés, a bűntudat és az értéktelenség egyre erőteljesebben uralja mindennapjainkat.
- Ha enerváltak vagyunk, és akármennyit is alszunk, a helyzet csak egyre rosszabb.
- Ha örökké álmosak vagyunk, és bár korábban ez nem volt jellemző ránk, napközben is inkább aludnánk.
- Ha állandó szénhidrátéhségük van, és nem tudjuk azt semmivel sem csillapítani.
Ha fentiek közül több tünetet is érzünk magunkon, érdemes komolyan venni a problémát és kezelni a tüneteket, még mielőtt azok komolyabbra fordulnának. De mi az, ami miatt egyikünknél kialakul a szezonális depresszió, másoknál pedig nem? A jelenlegi ismeretek szerint a hajlam pontos oka nem teljesen ismert, de a kutatók szerint néhány tulajdonság erőteljesebben befolyásolja a betegség kialakulását: olyan tényezők, amelyek a hipotalamusz és az agyalapi mirigy működését befolyásolják.
A nőknél nagyobb a szezonális depresszió kialakulásának kockázata (a férfiaknál viszont komolyabb tünetekkel jelentkezik), de mindkét nem esetében az alábbi tényezőkre vagy azok valamelyikére vezethető vissza:
- Genetikai hajlam. Ha a családban már előfordult a SAD, akkor valószínűsíthető, hogy más családtagok is érzékenyebbek lehetnek a téli mélabúra.
- Szerotoninszint csökkenése. Az agy hangulatért felelős neurotranszmittének, a szerotonin szintjének csökkenése jelentős szerepet játszik a szezonális depresszió kialakulásában. Az év elejére jellemző fényhiány miatt szervezetünk kevesebb szerotonint termel, ami miatt fáradékonyabbakká, kedvtelenebbé válhatunk.
- Túlzott melatonin-termelődés. A melatonin a napfényhiány miatt magasabb koncentrációban figyelhető meg a szervezetben, akárcsak az este közeledtével, mikor aludni készülünk. A magasabb melatoninszint pedig álmosságot okoz.
- Cirkadián ritmus felborulása. A cirkadián ritmus nem más, mint testünk belső órája: az a huszonnégy órás ciklus, amely befolyásolja és kialakítja szervezetünk folyamatait, szabályozza az alvás és az ébrenlét ritmusát, hatással van a testhőmérsékletre, továbbá befolyásolja a hormonális folyamatokat is. Arról már sokszor hallottunk, hogy az óraátállítás negatívan hat a belső óránkra, ugyanakkor az alacsonyabb fényszint is megzavarhatja azt. A január a természetes fényben legszegényebb hónap, így ebben az időszakban tér el leginkább a cirkadián ritmusunk a megszokottól.
Ha a tünetek egyértelműen jelzik, hogy nagy a baj, semmiképpen se söpörjük szőnyeg alá a problémát. A szezonális depresszió ugyanis kezelés nélkül súlyossá is válhat. A SAD sajnos nem megelőzhető betegség, ezért, ha jelentkeznek a tünetek, érdemes először tudatosan törekednünk a helyzet megoldására. Néhány egyszerű praktikával sokat tehetünk a panaszok ellen, így le is győzhetjük az év eleji mélabút. Többféle praktikát is kipróbálhatunk, de ha a tüneteink mégsem múlnak, forduljunk szakemberhez!
- Az aktív élet és a sport a legtöbbször segít
Az aktív sport stresszt jelent szervezetünknek, azonban a megfelelő intenzitás mellett, rendszeresen végzett aktivitás arra trenírozza az agyat, hogy felismerje ezt az állapotot, és olyan hormonokat kezdjen termelni, amelyek segítenek a stressz leküzdésében. Az így termelt szerotonin és noradrenalin pedig nemcsak sport közben, de a nap többi részében is segít kisimítani az idegeinket és kiegyensúlyozni a hangulati ingadozást.
- A megoldás kulcsa az életmódváltás lehet
Az év eleji depresszió leküzdéséhez nagy segítség lehet a megfelelő, egészséges életmód. Még ha sokan ilyenkor édesség után vágyakoznak is, attól még a cukor biztosan nem oldja meg a problémát, sőt az emésztésünk romlásával a hangulatunk is hanyatlani fog. Bár egy szelet csoki még nem a világvége, a édesség iránti túlzott sóvárgás azonban azt is jelezheti, hogy valami nem kerek az életünkben. Jó, ha tudjuk: az egészséges ételek, a sok zöldség, a rostokban gazdag ételek sokat javíthatnak a hangulatunkon, ezért inkább hagyjuk el a finomított élelmiszereket, helyette együnk minél több zöldséget, valamint figyeljünk oda a magnézium, a D-vitamin, a teljes B-vitamin-spektrum bevitelére.
- Közösségi élet nélkül tovább zuhanunk a depresszióba!
Azt gondolhatjuk, hogy a rossz hangulat nem való társaságba, és ilyenkor legszívesebben ki sem mozdulunk otthonról. Ezt azonban rosszul tesszük, hiszen a társaság, a szociális kapcsolatok segítenek, hogy ne gondoljunk a problémáinkra, ráadásul a támogató közeg felvidíthat és támaszt is nyújthat. Menjünk moziba, színházba vagy táncolni – a számtalan programlehetőség közül válasszuk a számunkra legkedvesebbet, amivel nemcsak elűzhetjük a bánatunkat, hanem egyúttal meg is jutalmazzuk magunkat.
- A fény segít, ezért használjunk fényterápiát!
A fényterápia régóta használt és alkalmazott technika a depresszív tünetek kezelésében, hiszen a fény jó hatással van az emberi szervezetre. Ahogyan a sport és az aktív mozgás, a fény is emeli szervezetünk szerotoninszintjét. A fényterápiához általában 2500 lux feletti fény szükséges – és bár azt hihetnénk, hogy a szoláriumban is fény alatt fekszünk, ám a fénynek ez a típusa nem alkalmas terápiás célokra, nem oldja a rossz kedvet.
- Pszichoterápia, tudatos technikák a mindennapokhoz
Ha vissza-visszatér az év eleji mélabú, érdemes pszichoterápiával tudatosan készülni a szezonális depresszióra. A pszichoterápián megtanult stresszkezelő technikák segíthetnek abban, hogy észrevegyük magunkon a jeleket és tudatosan változtassunk a viselkedési mintáinkon, illetve hogy elűzzük a negatív gondolatokat.
- Ha nincs más megoldás: gyógyszeres kezelés
Ha minden kötél szakad és nincs más megoldás, az antidepresszánsok segíthetnek. Enyhe depresszió esetén a szintetikus gyógyszerek alternatívájaként érdemes olyan készítményeket kipróbálnunk, amelyek gyógynövényalapúak és biztonságosak, kevésbé terhelik meg a szervezetet és kevesebb a mellékhatásuk is. A szintetikus antidepresszánsok ugyan hatásosan kezelik a tüneteket, azonban gyakran okoznak mellékhatásokat is, hosszú távon pedig akár hozzájuk is lehet szokni.
A Remotiv extra enyhe depressziós tünetek – lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz – és az ezekhez társuló alvási nehézségek kezelésére javasolt. Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer, ami képes javítani a hangulatot, fokozza a motivációt és mérsékli az enyhe depresszió további tüneteit.
Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
www.remotiv.hu
Az oldalon elhelyezett tartalom a Remotiv extra forgalmazója a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Rosszkedv vagy depresszió? Vegyük észre időben a jeleket!
A depresszió sokak számára csupán egy kifejezés arra, ha valaki panaszkodik, kedvetlen, vagy egyszerűen nincs kedve semmihez. Pedig a fogalom maga súlyos betegséget takar, és nem mindegy, hogy felismerjük-e, illetve kezeljük-e időben a tüneteket.
