Új, célzott kezelésekhez vezethet egy új felfedezés, miszerint az agyi szinapszisok sűrűsége hatással lehet arra, hogy mennyire gyorsan hatnak az antidepresszánsok.
A gyerekek telefonfüggősége, az idősek történelmi félelmei, a közösségi média képernyőhöz szögező mechanizmusai – csupa olyan tényező, amelyek a fogékonyaknál lelki bajokat okozhatnak az újabb közel-keleti válság napjaiban.
Sokszor halljuk, hogy a szorongás és a depresszió hatékony kezelési módja lehet a rendszeres testmozgás is – holland kutatók most ezt vizsgálták, és több érdekes megállapítást is tettek.
A munkavállalók gyakran félnek megosztani a vezetőjükkel a mentális egészségükkel kapcsolatos nehézségeiket, így ezek a problémák elfajulhatnak. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint minden ötödik ember úgy érzi, nem mondhatja el a főnökének, ha túlságosan stresszel a munkahelyén, és a mentális problémával diagnosztizáltak kevesebb mint fele számol be erről a tényről a vezetőjének. De hogyan javíthatnánk ezeken az arányokon?
A legnagyobb művészek állítólag sosem az átlagemberek közül kerülnek ki. Sokkal inkább azok közül, akik a boldogságot csak ritkán érintve, egyfajta lelki hullámvasúton utaznak az életükben. Ugyanakkor a depresszió hajtómotor is tud lenni, még ha a poklok poklát járja is az illető. Nyolc híres művész, akit nem kímélt a mentális kór.
Munkahelyet váltani kicsit olyan, mintha útelágazáshoz érnénk. Dönteni kell: jobbra vagy balra induljunk tovább? Ha nem könnyű a döntés, esetleg hosszúra nyúlik a dilemma, vagy más miatt késlekedünk, könnyen sodródhatunk bele egyfajta depresszív spirálba. Lauter Adrienn tanácsadó szakpszichológust kérdeztük a témában, hogy milyen megküzdési stratégiákat ajánl ezekre az esetekre.
Ácson forrnak az indulatok a település mellé tervezett katódgyár miatt. A beruházó állítja, hogy minden rendben, azonban 2026-ra a Komárom melletti faluban nemcsak gyár lesz, de egy háromszáz főt befogadni képes lakópark is.
A szülők gyakran kérdezik: „Honnan tudhatom, hogy valami baj van a gyerekemmel?” Mikor válik a magas emocionalitás szorongásos zavarrá? Mikor mondhatjuk, hogy túl impulzív a gyerekünk? Vajon a dühkitörései még normálisnak mondhatók? Részlet Danielle Dick Dekódold a gyermeked! című könyvéből.
Nem csupán a medencét érintő nőgyógyászati kórkép, a teljes testre hatással van az endometriózis. Ez a betegséggel járó pszichiátriai tényezőket vizsgáló eddigi legátfogóbb tanulmány megállapítása.
A Zurzuvae néven forgalomba kerülő tablettát pénteken hagyták jóvá az Egyesült Államokban, most először lehet szájon át bevehető gyógyszert kapni a posztpartum depresszióra.
Amerikai kutatók szerint a gyermekek és a felnőttek esetében más-más genetikai tényezők állnak a pszichiátriai problémák megjelenése mögött.
Egy új kutatás rávilágított, hogy célzottabb depresszió-kezelésekre lehet szükség, miután sikerült felfedezni, mi okozhatja, hogy a megszokott gyógyszeres terápiák olykor miért nem hatékonyak.
Tévúton járunk, ha sokat remélünk tőle.
Az amerikai Stanford Egyetem kutatóinak most először sikerült kimutatniuk, miért érzik magukat jobban a depressziósok, ha mágneses impulzussal kezelik az agyukat.
„Nem is a boldogságot űztem, hanem az eufóriát” – mondja a fergeteges bulijairól, életigenlő zenéiről ismert miskolci Bohemian Betyars frontembere. Szűcs Levente a zenészlét árnyoldalait, a depresszióját és megküzdést vele már kiírta magából a Gubancos című lemezük dalaiban, most viszont olvasóinknak is elmeséli, hogyan volt képes úrrá lenni a nehézségein.
A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Berényi Antal által vezetett MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok laboratóriumában végzett kutatás új terápiás lehetőségeket jelenthet a depresszió kezelésében.
Ki ne ismerné – és szeretné – a gyorséttermek sztárját, a sültkrumplit? Pedig lehet, hogy nem jó ötlet túlzásba vinni a fogyasztását: kínai kutatók szerint a mentális egészségünkre rossz hatással lehetnek.
Brazil kutatók a mesterséges intelligencia és a közösségi média segítségével próbálják megtalálni a szorongásra és a depresszióra utaló jeleket. Sikerült.
Mivel a depressziós betegek beszéde megváltozik, adja magát, hogy akár egy szoftver segítségével is fel lehetne ismerni a depresszióban szenvedőket. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem szakemberei ezen dolgoznak.
Összesen 137 darab, a koronavírus-járvány előtt és után született tanulmányt néztek át kutatók, hogy kiderítsék, hatással volt-e az emberek mentális egészségére a pandémia. Az eredmények többnyire pozitívak, de van azért néhány kivétel.
