A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói a koronavírus-járvány legutóbbi hullámának végén egy országos, online felmérést végeztek, amelyből kiderül, hogy az elmúlt időszak testileg-lelkileg mennyire viselt meg minket. Egyúttal a kutatás arra is választ ad, hogy mi a legjobb módszer arra, hogy a következő hullámot ép ésszel átvészeljük.
A felmérés szerint azok, akik egyfajta kihívásként élték meg a járvány miatti lezárásokat, többet kezdtek mozogni, aktívabbak lettek, és így jobb lelkiállapotban voltak a járvány lecsengésekor, mint azok, akik a korlátozásokat fenyegetésként, fenyegetettségként élték meg, ezáltal fizikai aktivitásuk csökkent, kevesebbet mozogtak.
Azok is kedvező pszichés kondícióval rendelkeztek a harmadik hullám végére, akik alkalmazkodva a korlátozások adta lehetőségekhez, testmozgási szokásaikon csak részben változtattak, azok gyakoriságát nem, legfeljebb helyszínét változtatták meg.
A 2021. április 15. és június 15. között zajlott, A COVID-19 hatása a sportolási szokásokra és a mentális egészségre a magyar lakosság körében című felmérésben összesen 1334 személy vett részt. A járvány kezdete óta a megkérdezettek közel egyharmadának (30%) nem változott, míg 37 százalékának csökkent a fizikai aktivitása, 31 százalékuk pedig többet mozgott, mint a korlátozások előtt.
Több korábbi vizsgálat szerint is a bezártság, az otthoni munkavégzés és az ülő életmód miatt sokak esetében testsúlynövekedéssel járt a járvány kirobbanása utáni egy évben.
A megkérdezettek közül minden harmadik személy tapasztalt súlynövekedést, 43 százalékuknak nem változott a súlya, és csupán valamivel több, mint egyötödük fogyott.
A vizsgálat külön foglalkozott azzal is, hogy a megkérdezettek mennyire élték meg stresszesnek a járvány alatt a mindennapjaikat. Ennek szintje azoknál volt a legalacsonyabb, akik nem változtattak a mozgásuk mennyiségén, míg a legnagyobb mértékű stresszt azok jelezték, akik sporttevékenysége csökkent a járvány hatására.
Akik ugyanis inaktívabbak lettek a kijárási korlátozások idején, azoknak a 62 százalékánál jelentkeztek legalább enyhe depressziós tüneteket, de 46 százalékban azok is enyhén depressziósak lettek, akik úgy változtattak az életmódjukon, hogy elkezdtek a járvány alatt többet mozogni. Azoknál viszont, akik a korlátozások ellenére nem változtattak testmozgási szokásaikon, a depresszió tünetei kevésbé jelentek meg.
"Az észlelt stressz szignifikánsan magasabb volt azok körében is, akik növelték aktivitásukat a járvány előtti időszakhoz képest, mint azoknál, akik nem változtattak, ami jelentheti azt, hogy a nagyobb mértékű stressz késztette őket a mozgásra" – magyarázza a jelenséget Tóth Mónika Ditta pszichológus, a kutatás vezetője.
Összeségében elmondható, hogy az aktívabbá válók, valamint az aktivitásukat megőrzők jobb állapotban kerültek ki a harmadik hullámból, mint a bezárkózó, passzívabbá váló emberek.
"Ha a beltéri, konditermi, uszodai edzést kültéri biciklizéssel, sétával, túrával váltjuk fel, megőrizhető lelki egészségünk még a legszigorúbb korlátozások ellenére is" – véli a kutató.
Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:
