#digitalizáció




Magyar égre magyar felhőt akarnak a magyar cégek

Miközben a Magyarországon működő és külföldi tulajdonosi hátterű nagyvállalatok alapértelmezett infrastruktúrája egyre inkább a felhő, a hazai gyökerűek a lokális megoldásokat favorizálják – ez derült ki az IDC friss kutatásából. A jelenség mögött az áll, hogy a magyarországi nagyvállalatok jelentős része az adatvagyon birtoklására koncentrál, más részük a versenyképességi megfontolásokra. A T-Systems Magyarország szakértői szerint különösen fontos ez akkor, ha előbbre tekintünk, hiszen a piacon tapasztalható konvergencia trendek kiegészülnek a cloud technológián alapuló megoldásokkal és a szolgáltatásalapú üzleti modellel.


Miért aggódik 100-ból 98 magyar gazda?

A Vodafone Group megbízásából felmérés készült Európa és Afrika 13 országában, köztük Magyarországon a helyi gazdák digitalizációs elképzeléseiről, kihívásokról. A magyarországi felmérés rámutatott, hogy a magyar gazdák 98 százaléka aggódik a klímaváltozás gazdaságra gyakorolt hatásai miatt, ugyanakkor jelentős részük (94%) azt is látja, hogy a digitális technológiák a jövőben hozzájárulhatnak a gazdálkodásuk sikeréhez, ennek megfelelően szinte mindegyikük azt tervezi, hogy a következő 12 hónapban többet fektet digitális eszközökbe.





Rámértek a magyar vállalkozásokra: egy helyben topognak, de most végre történhet valami változás

A Digiméter idén is megvizsgálta a hazai kis- és középvállalkozások digitalizáltságát. A harmadik éve végzett kutatás historikus adatai alapján kijelenthető, hogy a digitális versenyképesség terén a pozitív és a negatív hatások kioltják egymást. A hazai cégek a koronavírus okozta kényszerdigitalizáció eredményeit megtartották, de nem fejlődtek tovább. A kutatók szerint várható ugyanakkor, hogy a 2022. év végén kibontakozni látszó gazdasági recesszió, a megnövekedő energiaárak és infláció hatására a cégek hatékonyság-javításba kezdenek, aminek alapvető eszköze lehet a digitalizáció és az adatvezérelt működés erősítése.


Szakember a népszámlálásról: „jó lenne, ha nem azon múlna az eredményesség, hogy mennyi vásárlási utalványt sorsolunk ki”

Olcsóbbá és egyszerűbbé tenné a népszámlálást a digitális személyazonosság, véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga. A szakember szerint ahhoz, hogy az ilyen ügyeket az állam minél költséghatékonyabban intézhesse, előbb költenie kell a társadalmi edukációra és az elektronikus közszolgáltatásokba vetett bizalom erősítésére.


Esélyegyenlőség a kultúrában: hol tartunk benne itthon?

A félmilliót is meghaladja a fogyatékkal élő személyek száma Magyarországon, akik számára egy sor hétköznapi tevékenység jóval nagyobb kihívást jelent ép társaiknál. Ezek között szerepel a kultúrafogyasztás is, és bár a magyar jogszabályok szerint fontos az esélyegyenlőség és a kultúra hozzáférhetősége bárki számára, még lenne mit alakítani a gyakorlatban. Jó példák azonban léteznek már itthon és külföldön egyaránt, ezeket mutatjuk be most.







És azt a viccet ismeri, amikor a mérnök beül egy operára, egy sörözőbe és egy stadionba? Nem vicc

Elég csak felszállni a Keleti pályaudvaron a Budapest-Salzburg vonatra, és máris siemenses bemutatón találja magát az ember. Az osztrák vasút ugyanis a német vállalat által gyártott járművekkel teljesíti Railjet járatait. Könnyű erre rájönni, a mozdonyok ütközőin ott a Siemens felirat. Persze a vonat egyébként is olyan dolog, melyen egy laikus is kimondatlanul érzi egy ipari nagyvállalat szakembereinek keze nyomát. Egy koncertteremben, egy sörfőzdében vagy egy stadionban ülve már kevésbé nyilvánvaló a mérnöki teljesítmény. Pedig ott van az – ebbe leshettünk bele a színfalak mögött Salzburgban.



Már annyira kevés a jó munkaerő, hogy a gépeket is az emberek érdekében vetik be a cégek

Az informatikai döntéshozók 98 százaléka vezetett be automatizálási technológiákat az elmúlt két évben a világjárvány hatására – mutat rá egy friss globális felmérés szerint. Az automatizációval foglalkozó ABBYY megbízásából készített kutatásból az is kiderült, hogy a vállalatok egyre inkább az embereket előtérbe helyező technológiákat részesítik előnyben. A két leggyakrabban bevezetett technológia jelenleg az intelligens dokumentumfeldolgozás és folyamatautomatizálás.


A sikerhez ma két tényező kell: egy jó tanácsadó és egy jó applikáció

Márpedig ma a CIB Bank mindkettővel rendelkezik. A jelzáloghitelek kivételével ma már szinte egyáltalán nem kell befáradni bankfiókba – legfeljebb, ha valaki a személyes tanácsadást igényli –, mindent el lehet intézni elektronikusan. Dr. Ákos Tamás lakossági és Szabó Balázs vállalati üzletágért felelős vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk.