Képzelje el, hogy úgy nézi a Harry Pottert, mintha ön is a Roxfortban lenne
A zene, a mozi vagy a színház világa egyre kevésbé ismer korlátokat, és csak a képzeletünk szabhat határt a kultúrának és a kultúrafogyasztásnak. A technika nem helyettesíti az alkotók és a művészek munkáját, csupán a szolgálatukba állhat, hogy a közönségnek egy egészen új élményben legyen része. Hogy hogyan? Többek között az AI, az AR, a 3D-nyomtatás, a VR vagy a metaverzum segítségével.
A kultúrafogyasztás és a digitális forradalom évtizedek óta kéz a kézben járnak. Ki gondolta volna a kilencvenes években, hogy a cédéket és kazettákat pár megabájtos fájlokra cseréljük, amiben az egész album elfér? Nem sokkal később meg már az a természetes, hogy mindent a felhőben tárolunk; streameljük a zenét, a könyvet, a filmeket. Az szintén természetes, hogy a digitális térben, az otthonunkból tudunk komplett koncerteken részt venni a világ bármely részéről. Ez ma a valóság, de a digitális fejlődés olyan új irányokat jelölhet ki a kulturális tartalomfogyasztásunkban, amire talán még nem is gondolnánk.
Mesterséges intelligencia
A különböző algoritmusoktól a közösségi oldalakon és más szolgáltatásoknál is elterjedt csetrobotokig a mesterséges intelligencia egyre inkább a mindennapjaink része, azonban még közel sem használtuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Különösen az AI által készített művészeti alkotások – legyen szó zenéről, grafikáról vagy bármi másról – állíthatják a feje tetejére a művészvilágot. A mesterséges intelligencia ugyanis már most olyan szinten áll, hogy megfelelő előzetes információk és példák alapján képes valami újat, egyedit és ráadásul jót alkotni. Pontosabban nem teljesen újat, és semmiképpen sem eredetit, hiszen ahhoz, hogy a gép generáljon egy téli természetképet, ahhoz előtte több száz, ezer vagy millió hasonló képet kellett betáplálni az adatbázisába, hogy aztán azokból dolgozzon. Ennek köszönhetően soha nem volt még ennyire egyszerű bármiféle rajztudás nélkül grafikai alkotásokat készíteni.
A Midjourney képgeneráló mesterséges intelligencia például mindössze annyiból áll, hogy egy Discord-szerveren angolul betáplálunk különböző parancsokat vagy információkat, mint például „tél”, „hó”, „hegyek” és „erdő”, a rendszer pedig alig egy perc alatt egy tökéletes téli tájképet generál havas hegycsúcsokkal és fás erdőkkel. És ez még semmi! Ha igazán megtanuljuk a rendszer működését, egészen futurisztikus kreációkat lehet létrehozni akár olyan ismert művészek stílusában, mint Picasso, Monet vagy Jackson Pollock – mindez pedig akár az iskolákban, a művészettörténeti oktatás során is jól jöhet, hogy a gyerekek interaktívan ismerjék meg a legnagyobb festők munkáit. A Corriere della Sera olasz napilap egyik szerzője ráadásul egy komplett képregényt publikált az újságban, amelyhez minden képet Midjourneyben hozott létre kizárólag parancsok betáplálásával. Ez a technológia teljesen újraértelmezhet komplett szakmákat a grafikusoktól a képregényrajzolókig.
Háromdimenziós nyomtatás
A 3D-s nyomtatás szintén kezd elterjedni, azonban még nagyon korai fázisában van a technológia, így komoly lehetőségek rejlenek benne. A 3D-s nyomtatásnak köszönhetően gyakorlatilag bármit le tud az ember gyártani, amit előtte digitálisan megrajzol és megtervez. Noha ott még nem tartunk, hogy akármilyen anyaggal tudjunk nyomtatni, de például bizonyos szobrászati munkákat el tud végezni helyettünk a gép, és a java csak most jön.
A jövőben a 3D-s nyomtatás óriási hatással lehet az átlagemberek alkotói kedvére. Pár gombnyomással képesek lehetünk klassz dekorációkat készíteni a lakásunkba vagy az autónkba, de ennél merészebbet is álmodhatunk: életre kelthetjük akár a gyerekünk rajzait egy 3D-s nyomtatóval, így olyan személyre szabott babával vagy akciófigurával játszhat, amit tulajdonképpen saját maga tervezett meg. A 3D-s nyomtatás minden művészeti alkotás személyre szabhatóságát vetíti előre, tehát a jövőben képesek lehetünk minden kis apró ötletünket ténylegesen formába önteni. Ez a makettek és terepasztalok világába egy új dimenziót hozhat, és felgyorsíthatja az alkotói folyamatot.
VR, AR, XR
Az egész az augmented realityvel (AR), vagyis a kibővített valósággal kezdődött, egy olyan technológiával, ami a valóságot keveri a fikcióval. Ilyen mondjuk a Pokemon Go telefonos játék, ami a valódi környezetünket használja lokációként, így hol egy buszmegálló, hol a házunk kertje adja a telefonunk képernyőjén a játék hátterét, de ennek tekinthető egy-egy divatos filter is Instagramon, TikTokon vagy Snapchaten, amikor a gép mondjuk macskafüleket vagy vicces mosolyt jelenít meg a kameránk képén. Az AR-t jó ideje használják kifejezetten edukatív célra is, például múzeumokban ad a rendszer bővített információt egy kiállított tárgyról, vagy egy sportmeccs nézése közben kaphatunk bónusz részleteket a pályán látható játékosok statisztikáiról. Sőt, ma már megjelent a színház világában is, hiszen már komplett darabokat láthatunk AR kiterjesztéssel, sőt olyan előadás is van ma Magyarországon, ahol a színdarabját alkotó novellákat az írók avatarajai mondják el nekünk akár a nappalink közepére vetítve őket.
Ennél már jóval komplexebb a virtual reality (VR), vagyis a virtuális valóság. A VR-szemüvegek is egyre elterjedtebbek, ennek köszönhetően gyakorlatilag egy digitális világban találhatjuk magunkat, ha felhúzzuk a szemüveget, ahol azt csinálhatunk, amit éppen enged a szoftver. Azzal, hogy nem egy képernyőt nézünk messziről lineárisan, hanem 360 fokban foroghatunk, nézelődhetünk, bejárhatunk bármit, egészen új távlatok nyílnak a tartalomfogyasztásban. A videójáték-ipar nagyon hamar kapcsolt, és rengeteg játékot lehet úgy játszani, hogy mi magunk is ott vagyunk a világban, de tartanak így digitális tárlatvezetéseket, kiállításokat és találkozókat is. Valószínűleg már csak pár év kérdése, hogy a filmgyártás mikor fedezi fel magának igazán a technológiát, és készülnek el olyan filmek, ahol nézőként ténylegesen bejárhatjuk a teret, ahol zajlik a cselekmény, és olyan szögből követhetjük az eseményeket, amilyenből akarjuk. Képzeljük el, milyen lenne megnézni egy Harry Potter-filmet úgy, hogy mi is ott ülünk virtuálisan a Roxfort Varázslóiskola padjaiban!
A műfaj következő szintje az extended reality (XR), ami gyakorlatilag magában foglalja az AR-t, a VR-t és ezek minden válfaját. Itt már nemcsak egy bejárható digitális világban fogyaszthatunk tartalmat vagy kultúrát, hanem az az öt érzékszervünkre – a látásra, a hallásra, az ízlelésre, a tapintásra vagy a szaglásra – is képes hatni. A 4D-s mozik például egy ideje kísérleteznek illatokkal és más nem szokványos megoldásokkal, hogy izgalmasabbá tegyék a moziélményt, de az XR még ennél is tovább megy, hogy a digitális világban akár képesek legyünk szagokat vagy ízeket is érezni.
Metaverzum
A metaverzum gyakorlatilag az előbb felsorolt technológiák nagy gyűjteménye, egy olyan digitális világ, ami igyekszik lemodellezni a valódi világunkat, de kicsit másképpen. A metaverzum is egy digitális valóság, ami gyakorlatilag egy nagy játszó- és alkotótérré tud válni hamarosan. A közösségi oldalak jövője lehet a metaverzum, ahol a csetelés háromdimenziós térben történik, és személyes találkozókat tudunk szervezni anélkül, hogy fizikailag bármelyik fél elhagyná a lakását, de nagyobb tömegesemények lebonyolítására egyaránt alkalmas a rendszer.
A videójátékok itt is kifejezetten úttörő szerepet töltöttek be: sok szempontból a Fortnite vagy a Minecraft egy metaverzum, vagyis egy online közösség digitális játszótere. Annyira működik a koncepció, hogy a Fortnite-ban már 2019-ben megtartották az első digitális koncertet a játék világában: Marshmello sztár DJ lépett fel a Fortnite-ban, a közönség pedig ugyan valódi emberekből állt, de voltaképpen a játékos karaktereikkel vettek részt az eseményen. A húzás annyira bejött, hogy azóta már Ariana Grande és Travis Scott ugyancsak fellépett a Fortnite-ban, a példájukat pedig követte a Minecraft és a Roblox is. De nem kell a koncerteknél megállni: a technika segítségével újraértelmezhetjük a színházba járást is egy-egy futurisztikus előadás alkalmával, valamint a digitális oktatás ugyancsak egy következő szintre léphet, ahol a diákok nemcsak olvasnak a tananyagról, hanem meg is élhetik azt a virtuális valóságon keresztül. A metaverzummal határ a csillagos ég.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Telekom megbízásából készült, a cikket egy független szerkesztőség írta, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
