A tudás hiányzik a növekedéshez
A magyar kkv-szektor mintha kerülné a digitalizációt. A cégek kevesebb, mint felének van saját internetes honlapja és csak a vállalkozások egyharmadának van Facebook-oldala.
A magyar kkv-szektor mintha kerülné a digitalizációt. A cégek kevesebb, mint felének van saját internetes honlapja és csak a vállalkozások egyharmadának van Facebook-oldala.
A tankönyvek mellett egyénileg vagy csapatmunkában szerkesztett digitális jegyzetek, magolás helyett virtuális felfedezőút, frusztráció helyett pedig befogadó, a hátrányokat az okoseszközök segítségével ledolgozó oktatás. Ezek a galgamácsai digitalizációs kísérlet legfontosabb eredményei.
A sci-fi egyre gyorsabban válik valósággá, az emberiség többet fog változni a következő húsz évben, mint az elmúlt háromszázban – ilyen kijelentéseket tett a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában Gerd Leonhard világhírű jövőkutató, aki szerint a világ legnagyobb problémája, hogy a Facebook és a Google azt csinál az adatainkkal, amit csak akar. De azt is elmagyarázta, milyen munkákkal lehet túlélni a robotok miatti leépítéseket. Ja, és szerinte Stephen Hawkingnak sem kell hinni, amikor világvége-jóslatokat tesz.
A cégek 40 százaléka szorulhat ki a piacról vagy veszíthet jelentősen pozíciójából a digitalizáció következtében öt éven belül. A vállaltvezetőket viszont ez egyelőre nem nagyon izgatja.
Tíz mozi (egy budapesti és kilenc vidéki) nyert a digitális fejlesztésre kiírt Emmi-pályázaton, amelynek keretösszege 100 millió forint volt. A digitalizációra jövőre is lehet majd pályázni.
Sikertörténet lett a Beatles dalok digitális kiadása: a forgalmazás első hetében több mint kétmillió önálló szám kelt el és 450 ezernél is több albumot vettek meg az Apple iTunes boltjában.
A magyar kkv-szektor mintha kerülné a digitalizációt. Pedig ezen múlik a versenyképessége. Íme 5 technológia, ami nélkül nem lehet hamarosan vállalkozást fenntartani.
A Várhegy belsejében és Piliscsabán építenek raktárakat az Országos Széchényi Könyvtárnak. A fejlesztések háttérben L. Simon László után Szőcs Géza tűnik fel.
Az információtechnológia kifejezés az átlagembernek és vállalkozónak inkább tűnik tömegoszlatónak, valami nagyon unalmasnak, amit úgysem értünk, használni meg főleg nem tudunk. Pedig az ismeret és a jó használat élet-halál kérdése lehet egy vállalkozásnál.
Tudjuk, hogy mi jön, azt is, hogy mit kellene tenni, mégsem megyünk sokra vele.
A legtöbbeknél a mezőgazdasághoz ma még ritkán kapcsolódik a szerverközpontok, felhőalkalmazások és informatikusok képe, pedig éppen a digitalizáció teszi lehetővé, hogy az ágazat minden korábbinál pontosabban mérhesse meg, kalkulálhassa ki és valósíthassa meg a saját sikeres működésének lépéseit.
Az okostelefonok térnyerése nem hír, lassan inkább történelem, és az okosórákat is egyre kevésbé kell bemutatnunk. De van-e értelme az okosfogkefének? És miért lehet hasznos, ha a tévénk tisztában van a pulzusunkkal? Merre halad tovább a következő pár évben a technológiai fejlődés? Többek között ezek a kérdések kerültek elő Las Vegasban, a világ legnagyobb fogyasztói elektronikai bemutatójaként jegyzett CES 2015 nyitóelőadásán.
A hazai mobilszolgáltatók közül elsőként a Telenor vezeti be üzleteiben a hivatalos dokumentumok digitalizálását.
Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár és Bokor Attila, a mozgókép-művészeti főosztály vezetője szombaton kihirdette az art mozik digitalizációjára kiírt pályázat eredményét. A pályázaton két budapesti és hét vidéki mozi összesen 100 millió forint támogatást nyert el.
Digitalizálják a Vatikáni Könyvtár összesen 80 ezer kéziratát. Az Osservatore Romano című vatikáni lap úgy tudja, a nemzetközi szakemberek és az intézmény munkatársainak becslése szerint tíz évre van szükség a terv végrehajtásához. A kéziratokat lefényképezik, beszkennelik és digitálisan katalogizálják.