#divat

Ha valaki hivalkodásra használ egy Armani-öltönyt, félreérti a lényegét

Az embereknek nem divatra, hanem stílusra van szükségük, vallotta a most 91 évesen elhunyt Giorgio Armani. Meg volt győződve arról is, hogy az elegancia nem tolakodó, nem hangos, mégis, ízig-vérig a luxust testesítette meg – nemcsak a tervezéseivel, hanem az élethez való hozzáállásával is. Armanit viselni talán éppen ezért valóban egy életérzés – aminek semmi köze a magamutogatáshoz. 













Hasonlíthattak Sophia Lorenre vagy Brigitte Bardot-ra, de csak egy bizonyos dekoltázsmélységig – ilyen volt nőnek lenni a szocializmusban

Miért számított az ötvenes években magánlázadásnak a rúzsos száj, a festett haj és a pirosra lakkozott köröm? Milyen volt az a darabka Nyugat, amit Zalatnay Sarolta és Koncz Zsuzsa hozott be az országba a táncdalfesztiválokon? Miként működött a seftelés a szépségiparban? És a sufnituning, aminek halálos áldozata is lett egy Népszínház utcai állami fodrászatban? Erről beszélgettünk Magyari Hajnalkával, a Trendi nő a szocializmusban című könyv szerzőjével, aki azt is elmondta, mi volt a valós ára annak, hogy két kiló krumplinak megfelelő összegért már be lehetett ülni egy arckezelésre.



A Vogue egyet jelentett Audrey Hepburnnel és Grace Kellyvel, aztán jött Madonna, és beütött a ’90-es évek

A ’90-es évek divatiparáról és a világ egyik leghíresebb divatmagazinjáról készült hatrészes dokumentumsorozat, amelyből kiderül, hogy miért volt Kate Moss anti-szupermodell, hogyan lehetett akkora hatása egy biztosítótűkkel összefogott Versace-ruhának, hogy még mindig beszélünk róla, és mit tud Anna Wintour, aki tényleg soha nem veszi le a napszemüvegét.






Van élet a NER-divaton túl?

A független magyar divatot próbálta meg láthatóvá tenni az első alkalommal megrendezett Not Allowed című fashion show, amely a feltörekvő magyar tervezők mellett a kortárs művészetekre és társadalmi kérdésekre is igyekezett ráirányítani a figyelmet. Egyúttal megpróbálta kitágítani a teret, amelyet a NER enged meg a divatnak.