A TIME magazin az év 200 legjobb találmányát felvonultató listáján a divatiparral kapcsolatos innovációk is helyet kaptak. A fenntarthatóság egyre fontosabbá válik az iparágban.
Miért számított az ötvenes években magánlázadásnak a rúzsos száj, a festett haj és a pirosra lakkozott köröm? Milyen volt az a darabka Nyugat, amit Zalatnay Sarolta és Koncz Zsuzsa hozott be az országba a táncdalfesztiválokon? Miként működött a seftelés a szépségiparban? És a sufnituning, aminek halálos áldozata is lett egy Népszínház utcai állami fodrászatban? Erről beszélgettünk Magyari Hajnalkával, a Trendi nő a szocializmusban című könyv szerzőjével, aki azt is elmondta, mi volt a valós ára annak, hogy két kiló krumplinak megfelelő összegért már be lehetett ülni egy arckezelésre.
A '90-es évek divatiparáról és a világ egyik leghíresebb divatmagazinjáról készülthatrészes dokumentumsorozat, amelyből kiderül, hogy miért volt Kate Moss anti-szupermodell, hogyan lehetett akkora hatása egy biztosítótűkkel összefogott Versace-ruhának, hogy még mindig beszélünk róla, és mit tud Anna Wintour, aki tényleg soha nem veszi le a napszemüvegét.
Navracsics Tibor nemrég utasításba adta a kormányablakok dolgozóinak kötelező öltözetét. Ez azonban semmi azokhoz az iránymutatásokhoz képest, amelyeket az elmúlt évtizedben előírtak már a közszférában dolgozóknak.
Budapest már most is Európa 15 legnépszerűbb úti célja közé tartozik, azonban még mindig sokat lehetne javítani a helyzeten. De miért nem tudják kihasználni a fővárosban rejlő lehetőségeket és mivel lehetne fellendíteni a luxusturizmust?
A független magyar divatot próbálta meg láthatóvá tenni az első alkalommal megrendezett Not Allowed című fashion show, amely a feltörekvő magyar tervezők mellett a kortárs művészetekre és társadalmi kérdésekre is igyekezett ráirányítani a figyelmet. Egyúttal megpróbálta kitágítani a teret, amelyet a NER enged meg a divatnak.
A nyár elején Luciano Benetton lemondott a divatmárka elnöki posztjáról, majd június 18-án új vezérigazgató is érkezett a cég élére, de még mindig kérdéses, hogy mi lesz a színes kötött ruháiról és provokatív reklámjairól híres divatcég stratégiája a kínai ultra-fast fashion ellen. És mi lesz az egymilliárd eurósra duzzadt veszteséggel.
Nincs benne semmi különös, mégis óriási rajongás övezi az Írországból indult áruházláncot, amely kedden nyitja meg első egységét Budapesten. Nyitás előtt volt alkalmunk körbejárni a boltot, és azt is megtudtuk: melyik ruhadarabból fogy náluk a legtöbb, és miért kell a legtöbb pénzt adni.
Volt egyszer a tucatdivat, aztán jöttek annak mindenféle alfajai – most pedig vár ránk a világ legsemlegesebb márkája. Elmentünk a szlovák fővárosba bemelegíteni a nagy budapesti boltnyitás előtt.
Kínában egy tévésorozat nyomán kirobbant divat hatására óriási kereslet alakult ki a szamarakra, mert a bőrükből főzött zselatinnak gyógyító erőt tulajdonítanak. A kínai szamárállomány nagy részét már kiirtották, a következő nyolc évben pedig letarolhatják az egész világot, ami ötszáz millió ember élelmiszer és vízellátását veszélyezteti, különösen Afrikában okozva katasztrófát.
A franciák megsarcolnák a fast fashion gyártókat, de mire mennének vele? Ha átmegy a törvényjavaslat, precedensértékű lehet, viszont az egyik legfőbb üzenete, hogy nem a vásárlásról és a túlfogyasztásról szoktatnák le az embereket, hanem erősítenék a helyi termékek pozícióját az olcsó ázsiai import helyett.
Noha a világ legnagyobb termelője, Brazília rekordot döntő exportot produkált, hosszabb távon aggasztó a kép a kávé piacán. A klímaváltozás korlátozza a termelés növelését, miközben a kínai fogyasztás berobbant. A helyzet a világ legnagyobb kávéfogyasztóját, Európát különösen sújtja.
A luxusmárkák a kifutókon rendületlenül kitartanak a betegségbe hajló soványság mellett. A testképzavar és a vele szorosan összefüggő evészavar rengeteg modellt érint, és csak a jéghegy csúcsa, amit ebből a TV2 modell-tehetségkutatójában megpendítenek.