Döntéseink ritkán tökéletesek, mégis gyakran görcsösen keressük az egyetlen helyes megoldást. Mi lenne, ha a döntés utánra fókuszálnánk: arra, hogyan tehetjük jóvá, amit választottunk? – teszi fel a kérdést Ellen J. Langer világhírű pszichológus. Szerkesztett részlet a Tudatos test című könyvből.
Az emberek egy része, elsősorban a sikeresebbek, hisznek abban, hogy érdemeik, okos döntéseik juttatták őket abba a helyzetbe, amit elértek. De vajon tényleg a döntéseken alapszik-e mindez?
A méhek döntéshozatalát alapul véve olyan döntéshozatali modelleket lehet fejleszteni, amelyekkel még jobb robotokat lehet készíteni a jövőben.
Jó lenne úgy hozni meg a döntéseinket, hogy minden létező tudás a birtokunkban van, de a világ nyilván nem így működik. Közgazdászok vizsgálták, hogyan próbálhatjuk meg kitalálni egy másik ember gondolatait, mi alapján döntünk arról, hogy melyik szakértőre hallgatunk, és hogy mit érdemes elárulni saját magunkról, ha azt szeretnénk, hogy mások jókat gondoljanak rólunk.
Egyre több cég döntéshozói érzik úgy, hogy képtelenek megbirkózni azzal az adatmennyiséggel, ami rájuk zúdul – mutatta ki az Oracle kutatása.
A levegő minősége jelentősen befolyásolhatja az emberek gondolkodási és döntési képességeit (is). Erre a következtetésre jutottak holland és amerikai tudósok, miután sakkozók kognitív teljesítményét vizsgálták különféle légszennyezettségi körülmények között.
Válsághelyzetben nem az a lényeg, hogy megszállottan végiggondoljunk minden alternatívát, hanem az, hogy visszanyerjük a saját képességeinkbe vetett önbizalmunkat. Részlet a 41 megvalósítási modell című könyvből.
Egyes hangyatelepeken olyan döntéshozatali hálózatok jönnek létre, amelyek nagyon hasonlítanak az agy neuronjainak szövetéhez – állítják amerikai szakemberek.
Szép lenne a világ, ha minden döntés jól átgondolt volna, de aki nagy nyomás alatt van, nem mindig dönt racionálisan. Nem csak a szűk határidő vagy a nagy tét zavarhatja bele az embert olyan helyzetbe, amikor nagy stresszben kell döntenie – mutatták ki a téma kutatói, akik arra is rájöttek, a kockázatokhoz egész másképp hozzáálló embereknek is vannak közös sémáik, amikor hirtelen kell döntést meghozniuk.
A példaképek iránti igény érthető. Kiválasztásuk során azonban gyakran beleesünk három hibába - hívja fel a figyelmet Olivier Sibony vezetői tanácsadó Döntéshozatali csapdák című könyvében.
Tízezer támogató aláírás kell hozzá.
Gyakran egyszerűen azt a lehetőséget választjuk, ami utoljára jól működött, hiába tudjuk, hogy van jobb megoldás – állítják az ohiói egyetem kutatói. Ian Krajbich, a tanulmány társszerzője egy példával is szemléltette ezt.
Ne hozzunk meg fontos döntéseket korgó gyomorral – summázható a skóciai Dundeei Egyetem pszichológiai tanszékének kutatása. A Benjamin Vincent által vezetett vizsgálat megállapította, hogy az éhségérzet türelmetlenné teszi az embereket, és ez hatással lehet a döntéseikre.
A munkahelyi stressz általános jelenség, egy vezető beosztású munkatárs esetében pedig mértéke a sokszorosára nőhet. Melyek a leghatékonyabb munkahelyi és egyéni gyakorlatok? Mit gondol erről egy HR-szakember és egy business coach? Mutatjuk, milyen stratégiák segíthetnek a döntéshozatalban.
Amikor a Top Gun című film Tom Cruise által alakított, Maverick nevű karaktere egy F14-es pilótafülkéjében ülve bemutatott az ellenséges pilótának, örökre bevéste magát a laza pilóta szerepében az emberek emlékezetébe. Arról viszont csak kevesen tudnak, hogy az általa megtestesített figura hasznos döntéshozatali módszert alkalmazott.
