A produktív, azaz az eredményes, hatékony és célravezető életforma ma már kultusszá nőtte ki magát, és mint ilyen, behálózza a fiatalabb generációkat is, akik a TikTokon és a YouTube-on látják vissza az irigylése méltó példaképeket, akik már reggel nyolc óra előtt megváltják a világot. De ennek a tökéletességnek ára van.
Talán nem is gondolnánk, de a vashiány a fejlett országok lakosságának 60-80 százalékát érinti. Az okok természetesen nemenként és korcsoportonként eltérőek, de szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal. Lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy a szervezetünk elegendő vashoz jusson.
Mekkora szerepet játszanak személyes tapasztalataink, amikor az egészségünkről, sőt az életünkről van szó?
A bőrrák és egy sor más autoimmunbetegség között találtak genetikai kapcsolatot ausztrál kutatók.
Az 50 év felettiek voltak a legnagyobb nyertesei egy ausztrál egészségbiztosító felmérésének, amelyben az Apple Watch napi aktivitásra gyakorolt hatását vizsgálták.
1993 és 2001 között összesen 154 942 ember testsúlyra vonatkozó adatait vizsgálták meg, és fontos megállapításra jutottak az Oxfordi Egyetem kutatói.
Kanadai kutatóknak sikerült közelebb jutniuk annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre.
Kevés pénzügyi döntéssel lehet rövid idő alatt olyan magas és biztos hozamot elérni, mint az év utolsó napjaiban a nyugdíj- vagy egészségmegtakarításainkra befizetett plusz pénzekkel. Az ajtók záródnak: még egyszer összesítettük, mit érdemes ezért tenni és mit nem.
A koronavírus okozta súlyos megbetegedés általános egészségromlást válthat ki, amely miatt a halál kockázata is növekszik – mutat rá egy friss tanulmány.
A hosszú és forró nyár után egyik pillanatról a másikra köszöntött be a hűvösebb ősz, kénytelenek voltunk elővenni a melegebb ruhadarabokat. A sárguló levelekkel, a csípősebb hajnallal pedig egyre inkább oda kell figyelnünk az immunrendszerünk védelmére. Nemcsak a negyedik hullám köszöntött be, hanem más felső légúti megbetegedések szezonja is beindult. De mit tehetünk, hogy felkészültebben várjuk a hideget?
Egészséges étkezés, leszokás a cigarettáról, rendszeres mozgás – legyen január elseje vagy augusztus közepe, új szokásokat kialakítani és a meglévő károsakról lemondani nem egyszerű. De vajon mi a sikeres életmódváltás titka, és hogyan kezdjen neki az ember? Mire kell a leginkább odafigyelnünk? Elég csak a testünket felkészíteni, vagy mentálisan is érdemes a változásra koncentrálnunk? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük választ egy orvos és egy pszichológus segítségével, valamint arra, miért fontos a fokozatosság az életmódváltás és az ártalomcsökkentés kapcsán.
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban többek között erre a kérdésre keressük a választ.
Bár az ősz beköszöntével véget ért a strandolás időszaka, és nem kell tovább görcsölnünk, hogyan lesz „beach body-nk”, a testmozgástól nem érdemes elbúcsúznunk a hűvösebb idő beköszöntével sem. Cikkünkben azt járjuk körül, hogyan vehetjük rá magunkat arra, hogy elkezdjünk mozogni, mivel lehet fenntartani a motivációt, és hogy mire jók a versenyek.
Az utóbbi években sokan kezdték egyfajta csodaszernek tekinteni a D-vitamint, amely a daganatos betegségektől a depresszióig sok egészségi problémát segít megelőzni. Az is elterjedt, hogy még a Covid ellen is hatásos. Mi igaz ebből?
Az utóbbi időben kicsit elcsépeltté válhatott a szó: egészségtudatosság. Pedig előbb-utóbb megérik rá az ember: rájövünk, hogy nem akarunk az árral sodródni, helyette szeretnénk a saját kezünkbe venni a sorsunkat.
Már az is egy sor egészségügyi kockázattal járhat, ha ki sem mozdulunk otthonunkból, gyakran súlyosabb problémát okozva, mint egy séta a zsúfolt nagyvárosban. Szerves oldószerekkel, lassan lebomló káros vegyületekkel, egészségtelen gázokkal élünk egy fedél alatt. Jobb, ha tudjuk, milyen kockázatok fenyegetnek, és mit tehetünk ellene.
Életünk körülbelül kilencven százalékát beltérben töltjük, ahol – bár nem is vagyunk tudatában – a levegő sokszor akár ötször szennyezettebb, mint kültéren. Legyen szó iskolákról, irodaépületekről, szállodákról, éttermekről vagy akár nagyobb üzlethelyiségekről, ma már léteznek olyan mindenhol alkalmazható, beltéri levegőminőség-érzékelők, amelyek segítségével mérhető a levegő szennyezettségi szintje, és jelzést kaphatunk, ha beavatkozásra van szükséges.
Igazán egyszerűen csökkenthetők a szív- és érrendszeri betegségekhez, cukorbetegséghez, stroke-hoz és még egy sor más egészségügyi problémához vezető ülő életmód kockázatai – állítják a stockholmi Karolinska Intézet szakemberei.
Súlyos hatással volt a koronavírus-járvány az egyéb súlyos betegségek elleni harcra világszerte – közölte szerdán az AIDS, a tuberkulózis és a malária elleni küzdelmet finanszírozó világalap (Global Fund to Fight AIDS, Tuberculosis and Malaria).
