Azt hiszem, azoknak van igazuk, akik szerint mindnyájan jobban jártunk volna, ha Alföldi Róbert színházigazgatóként is marad a szakmájánál. És még csak véletlenül sem jut eszébe, hogy a román-magyar kulturális diplomácia színpadára is fellépjen.
Bámulatra méltó ez a rohamtempójú médiaügyi építkezés. Bámuljuk is váltig. De azért engedtessék meg nekünk némi kétkedés a mára teljes szépségében kibontakozott médiafelügyeleti és irányítási rendszer létrehozásának értelmét illetően. Már ha feltételezhetjük, hogy a pártszövetség átgondolt elképzelése van mögötte.
Bár a felek kétségtelenül kulturáltan kóstolgatják egymást, tagadhatatlanul nő a feszültség az MSZP-elitben. Gyurcsány és ellenfelei még lankadatlanul hangsúlyozzák az együttműködési készséget, és mindmáig nem tettek olyan lépést, amely a viszonyt visszavonhatatlanul elmérgesítené. Ugyanakkor egyre világosabb a két szembenálló irányzat összeférhetetlensége.
A visszamenőleges hatály a 98 százalékos különadó kivetésénél egyszeri eset volt-e a „nép követelésének” teljesítésére, vagy olyan precedens, amelyet hasonló rendelkezések fognak követni? Szerepelni fog-e az új Alkotmányban a visszamenőlegesség expressis verbis megtiltása? Elek István szerint mindez tavaszra kiderül…
Tarlós István főpolgármesterben pénteki nyilatkozata szerint már a „távozásának gondolata” is felmerült. Természetesen nem a sajátjáé, hanem a Kocsisé.
"Nem volt érkezésem eddig, hogy foglalkozzam vele, de természetesen nem hagyhatom válasz nélkül Debreczeni József cikkét. Nem érheti az olvasót meglepetésként, hogy visszatekintve arra a tíz évemre, amelyet Debreczeni Jóska volt oly kedves elveszettnek sem vélelmezni, hanem egyenesen téglának minősíteni az „épülő önkényuralom falában”, nos, ezt a tíz évemet én egészen másképp látom" - írja Elek István válaszlevelében
A választások óta nincs ennél az MSZP-ben és környékén izgalmasabb kérdés. De egyelőre lehetetlen megválaszolni. A párt identitása zavaros, perspektívája bizonytalan. És e zavarosság, bizonytalanság a legszembeötlőbben épp a Gyurcsány Ferenchez való viszonyában mutatkozik meg.
A kormány kilátásba helyezett változtatásai inkább rontják majd sok bajjal küszködő szabadelvű demokráciánk minőségét. Nem erre adtunk felhatalmazást. Erre nem adtunk felhatalmazást – mutatott rá az LMP november 3-i budapesti tüntetésén Elek István. Beszédének szerkesztett változatát az alábbiakban adjuk közre.
A Nemzeti Együttműködés Programja (82. oldal) kimondja: „Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.” Mindezt a legnagyobb egyetértéssel olvastam, kedves János, talán jó lenne az idézetet kifüggeszteni a közintézményekben – írja viszonválaszában Elek István.
Lázár János levelet írt. A nyílt levelét a hvg.hu-n keresztül közreadó Elek Istvánnak válaszolt, valójában azonban a nyilvánosság számára igyekezett a korábbiaknál finomabban, összeszedettebben megfogalmazni álláspontját - olvasható a politológus blogján.
Kedves Pista: ha már láttad a Fidesz igazi karakterét 2002-ben, miért szavaztál rájuk 2010-ben is? – vonja kérdőre egykori albérleti szobatársát, Elek Istvánt Debreczeni József közíró.
"Azért kell módosítanunk jogszabályokat, és a jogforrási hierarchia csúcsán az Alkotmányt – még az Alkotmánybíróság hatásköre tekintetében is –, hogy bezárjunk kiskapukat. Hatalmas kiskapukat, vagy inkább a hatalmasok kiskapuit" – írja Lázár János Elek Istvánnak címzett levelében, amelyet az alábbiakban teljes terjedelmében közre adunk.
„Kiveszitek az ellenzék, illetve az állampolgárok kezéből a kormányhatalom ellenőrzésének két újabb eszközét is, mivelhogy egyenesen kioperáljátok az alkotmányos rendszerből azt a két fegyvert, a népszavazásét és az alkotmánybírósági kontrollét, amelynek ellenzékben a Horn-korszakban is, az elmúlt nyolc évben is oly sokat köszönhettünk” – írja nyílt levelében Elek István.
Valahogy nem kerek ez a történet. Kétségkívül hatásosak a miniszterelnök október 23-i beszédének mondatai, erősek az állításai, szemléletesek a képei. Külön-külön. Együtt azonban nem igazak. Nem lehetnek igazak. Már ha hivatkozhatunk a józan észre. Amire általa is felbátorítva érezhetjük magunkat, hiszen harcot hirdet e beszédben mindennel szemben, ami „észellenes” – fejtegeti Elek István.
Mile Lajos LMP-képviselő tizenhat év után kerül vissza az Országgyűlésbe, amelynek hat olyan tagja is van, aki nyolc év szünet után lett ismét törvényhozó.
Nyolc „ajánlat” lesz a választók előtt június 7-én. Négy az eddigi parlamenti pártoké, négy a parlamenten kívülieké. A Fidesz-KDNP fölénye régóta nagy, az MSZP pedig hosszú ideje mélyen van. Nemigen születhet olyan eredmény, ami stratégiájuk lényeges módosítására bírhatja majd a feleket. A köztük lévő erőviszonyok aligha változnak. Az SZDSZ és az MDF már csak az árnyéka valahai önmagának. Számukra a parlamenti küszöb leküzdése a tét, és ma ebben leginkább egymás versenytársai.