#életszínvonal

Harcos nyugdíjas évek elé néznek a magyarok

Sokkoló a magyarok vélemény saját nyugdíjas éveikről: 78 százalék a jelenleginél rosszabb vagy sokkal rosszabb életszínvonalra számít az aktív évek után. Egyre több, tízből hét ember pedig úgy gondolja, hogy nyugdíjas korában is dolgozik majd.






Lista: Életszínvonalban utolsók vagyunk az EU-25-ök között

Csak a Magyarország után belépett államok – Bulgária, Románia és Horvátország – állnak rosszabbul az Európai Unióban, mint Magyarország – derül ki az Eurostat tényleges egyéni fogyasztást mérő adataiból. Az egy főre jutó GDP tekintetében viszont már nem mi vagyunk a sereghajtók az EU-25-ök közül, Lettországot például lehagytuk.


Mindenki csomagol, a mozdonyvezető, az eladó és a varrónő is

Az orvosok, az egészségügyi szakdolgozók, az informatikusok és a kamionsofőrök már régen leléptek. Újabban nincs már elég hentes, pincér vagy cukrász sem, de ezzel még nincs vége. A pénztárosok, a bolti eladók, a mozdonyvezetők, a varrónők és a fogászati asszisztensek is csomagolnak, mennek nyugatra a magasabb bérekért. A kontraszelekció tökéletes: itthon maradnak a képzetlenek, ők fogják a magyar vevőket, ügyfeleket kiszolgálni.


A jómód jele: a krumpli és az üres gyerekszoba

A gyerektelen, aktív háztartások élnek ma legjobban Magyarországon, a kisdedek 40 százalékkal vetik vissza az életszínvonalat, a megyei jogú városokban a legkisebbek az egyenlőtlenségek, a krumpli pedig luxuscikk lett – tovább elemeztük a KSH háztartási monitor-jelentését.


Durván nyílik az olló a magyarországi szegények és gazdagok között

A KSH publikálta várva várt szegénységi statisztikáit, melyekből többek között kiderült, hogy nyílik az olló a legszegényebbek és leggazdagabbak között, illetve Magyarországon a teljes lakosság 31,1 százalékát, azaz 3 millió 44 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának legalább egy dimenziója.


Óriási hátránnyal indulnak a kis súllyal születő csecsemők

Egy újszülött egészségügyi állapota szorosan összefügg felnőttkori egészségével és sikerességével, épp ezért jelenthet gondot, hogy Magyarországon az egyik legrosszabb az OECD-tagállamok közül az alacsony testsúllyal született csecsemők aránya. Súlyos probléma az is, hogy a kevésbé iskolázott családokba születő, alacsony testsúlyú babák aránya a 90-es évek óta nőtt. Ez pedig nagyon rossz hír, ugyanis így a jövő generációkban is túl sokan lesznek olyanok, akik nehezen leküzdhető hátrányokkal indulnak neki az életnek.


Már csak havi nettó 520 ezret visz haza egy átlag francia

A franciák életszínvonala átlagosan egy százalékkal csökkent 2012-ben, miközben a válság 2008-as kezdete óta korábban évente csak 0,3 százalékos volt a csökkenés – derül ki a francia statisztikai hivatal (INSEE) kedden nyilvánosságra hozott tanulmányából.


Na ezért jobb Nyugaton élni!

A kormány egyre inkább keleti gazdasági modellek felé kacsintgat, arra hivatkozva, hogy a „nyugati világ” válságban van. De vajon tényleg boldogabbak az oroszok vagy a kínaiak?


900 ezres minimálbér, hogy hangzik?

Vasárnap Svájcban arról tartanak népszavazást, hogy bevezessenek-e egy körülbelül 900 ezer forintos havi minimálbért. Bár a Magyarországon dolgozóknak minden bizonnyal csábítóan hangozhat ez a fizetés, az alpesi országban magasak a megélhetési költségek, ezért is akarják egyes szervezetek emelni a legalacsonyabban adható bért. Csakhogy komoly hátulütői is lehetnek az elképzelésnek, a svájciak többsége a közvélemény-kutatások szerint nem is támogatja az ötletet. Ettől függetlenül egyes cégek szép csendben már nekiállták emelni a béreket.



Elmarad a csehek életszínvonala az EU-tól

A Cseh Köztársaság lakosságának életszínvonala 2010-től kezdve távolodik az Európai Unió országainak átlagos életszínvonalától - állapította meg a csehországi recesszióról készített elemzésében a cseh statisztikai hivatal (CSÚ).




Gyorsítják a gazdasági szerkezetátalakítást - Sanghajban

A Kínai Kommunista Párt (KKP) sanghaji bizottságának következő öt évre vonatkozó céljai közt szerepel a stabil gazdasági növekedés, az emberek életszínvonalának tovább emelése, a jövedelmi különbségek csökkentése. Innovációra az eddigi 2,9 helyett a GDP 3,3 százalékát költhetik majd.



Halló! Ön a boldogságügyi tanácsadó? Mi az a boldogság-index program?

A brit miniszterelnök „boldogságügyi tanácsadója”, Cary Cooper a királynő által kitüntetett professzor, a manchesteri egyetem dékánja, a londoni politikai elitképző, a School of Governance vezető tanára, a világ több tekintélyes pszichológiai társaságának tagja nyilatkozik a hvg.hu-nak. Aktualitást ad a beszélgetésnek, hogy irányításával beindul a brit kormány boldogság-index programja.