Bár a használatos statisztikák alapján Magyarországon csekély – és egyre csekélyebb – a szegények aránya, egy új, uniós módszertan szerinti számítás szerint hazánkban több mint 3 millió ember él abszolút (az európai életszínvonalat figyelembe vevő) szegénységben.
A tiszások 93 százaléka érzi így.
A belföldi nyaralások túlnyomó többsége ráadásul rövid, egy hétig sem tart.
40 százalékuk pedig egy hónapig. Megvizsgálta az MNB a magyarok pénzügyi egészségét. Csak minden ötödik volt elégedett a helyzetével. A magyarok Pénzügyi Egészség Indexe 100-as skálán 53-on áll, ami közepes érték, de minden hetedik ember helyzete kritikus.
A gyerekek helyzete javult, az időseké viszont óriásit romlott. A KSH most kiadott anyagából az is kiderül, hogy az ország legszegényebb ötöde nem keres annyit sem, amennyi szerintük a nagyon szűkös megélhetéshez kell.
Az Eurostat adatai szerint egy átlagos magyarnak az uniós átlag 72 százaléka jutott fogyasztásra tavaly, ami a románokéhoz képest 16 százalékponttal kevesebb.
Utópisztikus, csodálatos Magyarország képe rajzolódik ki, ha egymás mellé tesszük, micsoda ígéretekkel álltak elő a politikusok 2030-ra. Megígérték például, hogy addigra Európa legjobb helyévé válunk, nagyrészt összejön az energiafüggetlenség, Veszprém bekerül a kontinens húsz legjobb városa közé, a válogatottunk pedig ragyogóan jó lesz. Összegyűjtöttük a leglátványosabb ígéreteket, és megnéztük, milyen lenne az ország 2030-ban, ha valahogy ezek valóra válnának.
Pedig 2008 előtt az átlagéletkoruk alig volt több 10 évnél. Az autók kétharmada benzines, a tisztán elektromos meghajtású járművek aránya az 1 százalékot sem teszi ki.
Egy friss felmérés szerint a megkérdezettek hatvan százalékának romlott az elmúlt időben az életszínvonala.
Az emberek kétharmada nehezebb helyzetről számolt be 2020 őszéhez képest, és csak azoknak nem romlott érezhetően a pénzügyi helyzete, akiknek volt megtakarítása.
Ráadásul ez már a második ilyen év – közölte az ENSZ, amelynek emberi fejlődési indexe 32 éve nem mutatott ki ilyet. Az okok: a Covid-világjárvány, a klímaváltozás és a háború Ukrajnában.
A világjárvány átírta a jövedelmi viszonyokat a bank felmérése alapján.
Átlagosan négynaponta csoportosítottak át tételeket a költségvetésben tavaly, kifutnak ugyan az állami támogatások, de ez sem fogja megállítani az ingatlanárak emelkedését, a húsárak pedig nem csak a kormány kegyéből csökkennek. Heti gazdasági összefoglalónk.
Csak két ország életszínvonala alacsonyabb a miénknél. Magyarországot már nemcsak az osztrákok, de a románok is alaposan lehagyják.
A statisztikai hivatal adatai szerint a háztartások fogyasztása is emelkedett.
Újabb felmérésben sereghajtó Magyarország: az életszínvonal mérésére használt fogyasztás terén csak két országot előzünk meg az unióban. EU-s összesítésben pedig most már nem lehet mondani, hogy a déli államok pazarlók, az északiak spórolósak: mindkét tájegységen találunk ellenpéldákat.
Már csak a bolgár háztartások életszínvonala alacsonyabb az EU-ban a magyarokénál, még a románok is lehagynak minket.
Két EU-tagországban költenek csak kevesebbet az emberek, mint nálunk.
Országos szintű társadalmi robbanás következhet be Oroszországban, ha nem javul meg gyorsan a gazdasági helyzet – figyelmeztetett Alekszej Kudrin, a Számvevőszék elnöke.
Most élünk jobban, vagy harminc éve? Az árak alapján válaszoljuk meg a kérdést.
