#élhető környezet


Mankót nyújt a kormánynak a WWF ahhoz, hogyan járjon el az akkugyárak ügyében

Szalámitaktika az engedélyezésnél, elmulasztott hatásvizsgálatok, elégtelen jogszabályi környezet, nem végiggondolt stratégia, az egyeztetés hiánya – sorolja a WWF a legfőbb problémákat a kormány akkumulátorgyáras törekvéseivel kapcsolatban. A környezetvédők szerint nem lenne baj a gyárakkal, ha kormányzat jobban odafigyelne, hova és hogyan telepítik őket, és számolna a hatásaival. Tíz pontban össze is szedték, hogyan kellene csinálni.




"Másfél fokosan" akarunk élni? Már rögtön a lakásvásárlásnál legyünk résen

A jelenlegi életmódunk nem fenntartható, mégis sokan nyűgként tekintenek arra, hogy változtatni kellene az életmódjukon. Egy szervezet viszont azt mondja: létezik egy módszer, amely egyszerre jó a környezetnek, de az életminőségünket is növeli. Az idén 17 éves GreenDependent segítségével utánajártunk annak, mi a különbség a kislábnyomos és a másfélfokos életmód között, és egyáltalán miért éri meg változtatni?


Európa legnagyobb napelemparkja épül Arad megyében

A Monsson 2024-től kezdődően két másik napelempark építését tervezi további 600 millió eurós beruházással az Arad megyei Kisjenő (Chisineu-Cris), illetve Mácsa (Macea) területén, amelyek együttesen további 800 megawatt teljesítményre lesznek képesek.










Itt a várva várt fordulat a szélenergiában Magyarországon, de így is lehetnek még buktatók

Március végétól megszűnik páriának lenni itthon a szélenergia, ezt, bár a részletek taglalása nélkül, de már a kormányinfón is bejelentették. Az viszont még kérdéses, milyen gyorsan fogják a szélerőművek tiszta és olcsó energiával ellátni Magyarországot, amely meglehetősen lemaradt ezen a területen az elmúlt évek tiltása nyomán. Pedig az új fejlesztésű turbinák képesek lennének szinte az ország egész területén hatékonyan energiát termelni, és úgy egészíthetnék ki a naperőműveket, hogy közben kiváltják a szenes és gázos erőművek jó részét. Ehhez a tiltásuk feloldásán kívül egy sor más jogszabályt is át kell írni, a szakembereknek van is pár ötletük arra, hogyan.


Szabadtéri vágóhídon tomboló barbároknak nevezik őket, pedig csak egy évszázados hagyományt követnek

Januárban ismét tízezreket indított el a vegánná válás útján a Veganuár. A bálna íze című dokumentumfilm is társadalmi vitát indít arról, valóban szükségünk van-e rá, hogy annyi húst együnk. Mennyire van létjogosultsága a 21. században az egykor a túlélést, és a közösség egész évnyi élelmét biztosító öldöklésnek és miben különbözik a bálnavadászat egy vágóhídtól? És vajon, ha tudnánk, hogyan kerül az étel a boltok polcaira, könnyebb lenne változtatni a szokásainkon? A film rendezőjével és szakértőkkel beszélgettünk.