Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A kiszáradt tavak Bátonyterenyétől, Baranyán át a Vekeri-tavig, a Velencei-tó és a Balaton alacsony vízszintje, a tavalyi aszály és az ezzel kapcsolatos vízháborúk – mint az ellocsolt folyó vagy a majdnem lecsapolt védett láp –, továbbá az akkumulátorgyárak felemésztette vízmennyiség és az általuk elszennyezett talajvíz, illetve egy országrész félsivataggá válása is jelzi, hogy bizony Magyarországot is elérte a vízválság, aminek kezelésére szerdán tűrik fel az ingujjat az ENSZ tagállamainak állam- és kormányfői.
Öt évtized után először rendeznek ilyen konferenciát március 22-én, a Víz világnapján kezdődő, az ENSZ 6. fenntartható fejlődési célja, a tiszta víz és köztisztaság megvalósítását is célzó esemény jelentőségét azonban nem az adja, hogy milyen régen volt utoljára hasonló, hanem azok a vészjósló, a globális vízválságra utaló adatok, amiket összegyűjtöttek ebből az alkalomból. Például, hogy
- az emberiség negyede – 2 milliárd ember – számára nem garantált a biztonságos és tiszta ivóvíz, 3 milliárd ember esetében pedig – megfelelő adatok híján – nem is tudni, milyen minőségű vízhez jut hozzá;
- az emberiség fele – 3,6 milliárd ember – él megfelelő csatornázás és szennyvízkezelés nélkül;
- minden harmadik ember – 2,3 milliárd fő – nem rendelkezik otthonában olyan alapvető eszközzel, amivel meg tudná mosni a kezét;
- ahogy a világ iskoláinak felében sincsen megfelelő infrastruktúra – legalább szappan és víz – a kézmosáshoz;
- miközben minden nap több mint 700 ötévesnél fiatalabb gyermek veszti életét a szennyezett vízhez és az alapvető higiéniai szükségletek hiányából fakadóan kapcsolható hasmenéses megbetegedésekben.
És ezek csak a konferencia öt fő témájának egyikéhez, a Víz az egészségért című fejezethez kapcsolódó adatok, amivel arra hívják fel a figyelmet, hogy a biztonságos ivóvíz, a köztisztaság és a higiénia nélkülözhetetlen az emberiség egészsége szempontjából, és ha ezek mindenki számára adottak, éves szinten 829 ezer ember életét lehetne megmenteni. Ehhez azonban a jelenlegi fejlődési ütem négyszeresére volna szükség.
Kiégett tómedrek, üres víztározók is jelzik az Alföld elsivatagosodását
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé.
Vannak elgondolkodtató adatok a többi témához is, így például a fenntartható fejlődés és a víz témájában kiderül, hogy a jelenlegi vízhasználat 2050-ig várhatóan további 20–30 százalékkal nő, ám maga az erőforrás véges, és
a globális vízellátás és vízigény közötti különbség 2030-ra eléri a 40 százalékot, ha a jelenlegi mederben folyik minden tovább.
A legnagyobb vízfelhasználó egyébként a mezőgazdaság: amely az összes vízkivétel 72 százalékát igényli, miközben a háztartások és szolgáltatások 16, az ipar pedig 12 százalékot.
A termőtalajaink is kiszáradnak, pedig van módszer, amivel ez visszafordítható
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás.
A klímaváltozást nézve a víz kulcsszerepet játszik a természeti katasztrófákban is, ezek kétharmada kapcsolódik hozzá – áradások, esők, hurrikánok formájában –, és 700 milliárd dolláros gazdasági kárt okozott az elmúlt 20 évben. Eközben fenyegetően gyors változások tapasztalhatók a vízbázisokon: 2000 óta 134 százalékkal nőtt az árvizek gyakorisága, és 29 százalékkal az aszályos időszakok hossza. Ez alól Magyarország sem kivétel.
Igen, jól érzi, régen tényleg nem voltak ennyire forró nyaraink
Itt az idei első nyári hőhullám, a hét nagyobb részére hőségriasztást rendeltek el, amire egyre gyakrabban számíthatunk. Az ELTE kutatóinak még publikálás előtt álló kutatásából kiderül, hogy a 40-50 évvel ezelőtti nyarainkon még alig volt hőhullám, a 40-50 év múlva várható nyarakon a mainál is sokkal több forró napra számíthatunk - ha nem teszünk semmit a klímaváltozás ellen.
Az elmúlt 300 évben elpusztult a világ – a biológiailag legváltozatosabb ökoszisztémák közé sorolt – vizes élőhelyeinek 85 százaléka, amelyek a növény- és állatfajok 40 százaléka számára biztosítanak szaporodó- és élőhelyeket, mindezek a változások hátterében pedig három fő mozgatórugó áll:
- a népességnövekedés,
- a földhasználat és a felszínt takaró növényzet megváltozása,
- a klímaváltozás.
A probléma globális volta ellenére egyelőre kevés a gyakorlati együttműködés, és jóllehet a felszíni vizeken összesen 153 ország osztozik világszerte, a tavaly megvizsgált 129 ország közül csupán 21 ország jelezte, hogy megállapodást kötött szomszédaival minden ilyen víztest közös kezeléséről.
Az ENSZ-konferencia így külön figyelmet fordít többek között a közös fellépésre, a vízhasználat hatékonyságának növelésére – különösen a mezőgazdaság esetében –, a csatornázás és megfelelő szennyvízkezelés elterjedésének gyorsítására – mivel a mezőgazdaságban használt víz mellett a kezeletlen szennyvizek jelentik a legnagyobb kockázatot a vízminőségre –, és egy fejlett vízminőség-ellenőrző rendszer felállítására – ami révén még időben fel lehet ismerni és megelőzni a súlyosabb szennyezések kialakulását.
Lakossági hulladék borítja egy fedetlen szennyvízcsatorna partját a jemeni fővárosban, Szanaában 2023. január 19-én.
MTI / EPA / Jajha Arhab
| Mivel szállhat be az egyszeri ember a vízkészletek megóvásába? |
A Víz világnapján kezdődő konferencia szervezői is adtak pár ötletet, de várnak is ilyen vállalásokat, és itthon is indult kampány a vízkészletek megóvásáért. Felmerült így például
|
Mint a konferencia házigazdáinak – Hollandiának és Tádzsikisztánnak – különmegbízottai írták, újra kell gondolni, hogy miként tudjuk igazságosan és hatékonyan biztosítani az éltető elemet, hogy mindenkinek legyen elég ivóvize, és elég vize a tisztálkodáshoz, hogy miként lehet megosztani a vizes természeti katasztrófák megelőzésének és az általuk okozott károk enyhítésének költségeit.
A konferencia fő célja, hogy áttekintsék a kihívásokat, megoldásokat vázoljanak fel, minél gyorsabb cselekvésre bátorítsák az összes érintett felet – legyenek azok kormányok, civilek, gazdasági szereplők vagy egyszerű emberek. Ezen kívül bemutatják a Vízügyi Cselekvési Tervet (Water Action Agenda), amelyben összegzik a kormányok, a nemzetközi szervezetek, a pénzügyi intézetek, a civil szervezetek, a tudományos közösség, a magánszektor, a jótékonysági szervezetek és más szereplők vízzel kapcsolatos önkéntes vállalásait, és majd figyelik azok megvalósulását. Ezeket a vállalásokat folyamatosan ismertetik a konferencia négy napja során.
