Gyorsabban öregszik el a magyar társadalom, mint a legtöbb európai országé
Nő a várható életkor, viszont sokkal kevesebben születnek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt.
Nő a várható életkor, viszont sokkal kevesebben születnek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt.
A demográfiai célok csak akkor teljesülhetnek, ha ehhez a reprodukciótól a migráción át az elöregedésig és a gazdasági összefüggésekig minden szempontot figyelembe vesznek – mondja Melegh Attila szociológus, a Corvinus Egyetem docense.
2025 és 2050 között a lakosság elöregedésével kapcsolatos költségvetési terhek folyamatosan tovább fognak nőni Belgiumban. Az ország lakosságának korösszetétele 2070-re radikálisan megváltozik majd.
Egyetlen év leforgása alatt csak 42 olyan pedagógus lépett be a rendszerbe, aki 25 évesnél fiatalabb.
Így akarják megfékezni a kistelepülések elnéptelenedését.
114 magyar településen 10 százalék, vagy az alatti a fiatalkorúak aránya.
A társadalom elöregedése miatt egyre többen fogják igénybe venni az egészségügyet, ezt a szakápolókkal oldanák meg. Az egészségügyi államtitkár szerint már kevesebb orvos vándorol ki és a kórházi várólisták is csökkentek, de gondolkoznak a kötelező időpontkérés bevezetésén a járóbeteg-ellátásban.
A kelet-európai, magasan képzett kivándorlók jól jártak, mert jobban keresnek, mint otthon. Nyugat-Európa, az Európai Unió egésze jól járt velük, mert az érkezők erősítették a gazdasági növekedést. A kibocsátó országok viszont vesztesei a folyamatnak. A Nemzetközi Valutaalap friss tanulmányának szerzői új javaslatokat is megfogalmaznak azért, hogy mindenki nyertes lehessen.
Zala megyében az országos átlaghoz képest is kedvezőtlenebbek a népesedési mutatók, az elöregedés a leginkább jellemző, miközben 1980-tól mostanáig 60 ezerrel csökkent a megye lakosainak száma - mondta Paizs Teréz megyei tisztifőorvos a Zala Megyei Közgyűlés ülésén.
Két emberöltő sem telik el, és 8 millió alá eshet Magyarország népességszáma. Addigra minden harmadik magyar 65 évnél idősebb lesz. Ez az eredménye a szűnni nem akaró kivándorlásnak, a lakosság elöregedésének, a születésszám csökkenésének.
Az nem kérdés, hogy választásokat nyerni a nyugdíjasokkal lehet, a szavazatvadászat pedig tendenciaszerűen áldozza fel a fiatalabbak és a jövő generációk érdekeit az idősebbek szavazataiért. Mit lehet tenni, hogy ne váljon kontrollálhatatlanná a folyamat? A nyugdíjkorhatár-emelés elkerülhetetlen, de kik lesznek a vesztesei, hogyan kerüljük el, hogy a társadalom szét-, az ország pedig leszakadjon, és hogyan éljük túl, hogy a képzettek elmennek innen? És hogy jön ide a romakérdés?
Lényegesen kevesebb nyugdíjat kapnak a magyarországi nők, mint a férfiak, végül mégis több pénzt kapnak a rendszerből. Az egyenlőtlenség döntően a gyereknevelésre és a háztartási munkára vezethető vissza, meg persze a megélt évek számára. Többfajta kompenzáció létezik már most is a nyugdíjrendszerben, mellyel a nemek közötti különbségeket igyekeznek eltüntetni. Az azonban biztos, hogy a nőknek megteremtett, 40 év jogviszony utáni nyugdíjazás lehetősége időzített bombaként ketyeghet a rendszerben. A hvg.hu nyugdíjakról, nyugdíjasokról szóló cikksorozatának második része.
A nyugdíjasok választásokat döntenek el, kegyeikért nemcsak a politikusok versenyeznek, hanem a fejlett országokban komplett iparágak települnek az egyre gyarapodó nyugdíjas társadalmak igényeinek kiszolgálására. Arcpúderre és rulettre többet költenek az időskorúak, mint a fiatalok. De vehetnek olyan cipőt, amelynek a talpába helymeghatározót építettek be, a padló riasztja az orvost, ha valami szokatlan mozgást érzékel, és a gombokkal sem kell bíbelődniük a ruhán. A 2020-ra akár 2 milliárd főre is hízó csoportot szinte minden szektor kinézte magának, ráadásul az új technológiák is hamar beszivárognak a nyugdíjasok igényeire szabottan. De az átverős termékbemutatóknak is főként ők esnek áldozatul.
Nyugdíjellenes mozgalmat indított Kiss Zoltán blogger, aki szerint a „a gyurcsányi-orbáni nyuggerszocialista kormányok” a nyugdíjas szavazatokért feláldozták az ország jövőjét. A hasonló gondolatokkal egyre többen egyetértenek, felmérések szerint ráadásul Magyarországon az aktív keresők kétharmada támogatna egy nyugdíjcsökkentést, a hvg.hu által megkérdezett szakértő szerint azonban korai még a nyugdíjrendszer összeomlásáról beszélni. (Kiss Zoltán a cikk megjelenése után észrevtéleket fűzött az anyaghoz, melyben többek között tagadta, hogy az Azonnali nyugdíjcsökkentést!-oldal az övé lenne.)