szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kelet-európai, magasan képzett kivándorlók jól jártak, mert jobban keresnek, mint otthon. Nyugat-Európa, az Európai Unió egésze jól járt velük, mert az érkezők erősítették a gazdasági növekedést. A kibocsátó országok viszont vesztesei a folyamatnak. A Nemzetközi Valutaalap friss tanulmányának szerzői új javaslatokat is megfogalmaznak azért, hogy mindenki nyertes lehessen.

A kilencvenes évek elején Kelet-Európa megnyílt a világ többi része felé, ami óriási előnyökkel járt. A tőkebeáramlás és az innováció jobb intézményeket, jobb gazdaságszervezést és nagyobb hatékonyságot eredményezett. Ugyanakkor a lakosság jelentős és folyamatos kivándorlását is magával hozta.  Az elmúlt 25 évben csaknem húszmillió – a Cseh Köztársaság és Magyarország együttes lakosságának megfelelő számú –, főként fiatal és szakképzett ember hagyta el hazáját, hogy külföldön nézzen jobb lehetőségek után. Bár munkájukkal a fogadó országok és az egész EU gazdagodásához hozzájárultak, távozásuk lelassította hátrahagyott szülőföldjük növekedését és felzárkózását a fejlett európai életszínvonalhoz.

©

A kivándorlás lelassította a kelet-európai növekedést

A gazdasági migrációt egyéni döntések vezérlik. A kelet-európaiakat főként jobb munkalehetőségek és a magasabb fizetés ösztönzi az kivándorlásra.

©

Ezeknek a gazdasági migránsoknak a zöme magasan képzett (pl. orvos, építész, mérnök) és fiatal. Minél kevésbé hatékony a kormány és minél gyengébbek az intézmények (amelyek a jogállamiságot, az elszámoltathatóságot, valamint a korrupció elleni harc hátterét biztosítják), annál valószínűbb, hogy a fiatal és jól képzett munkaerő külföldön keres jobb lehetőséget. A kivándorlók általában jobban élnek külföldön, a hazaküldött pénzek révén ezt a jólétet osztják meg otthon maradt családtagjaikkal. Távozásuk mégis gyengíti a hazai gazdaságot.

A kivándorlás tehát elvesz a kelet-európai országok gazdaságából.

©

A tömeges és tartós kivándorlás valószínűleg visszafogta az általános és az egy főre eső gazdasági növekedést. Az IMF-elemzés szerint kivándorlás nélkül a régióban átlagosan összesen 7 százalékkal magasabb lett volna a reál GDP növekedése az 1995 és 2012 közötti időszakban. Egyes területeken szakemberhiány alakult ki, ami csökkenti a termelékenység-növekedés ütemét. Bár a jelentős mennyiségű hazaküldött pénz élénkítette a beruházásokat és a fogyasztást, árfolyam-erősödéshez is vezetett, ami viszont csökkentette a gazdaságok versenyképességét. A családnak hazaküldött pénz ráadásul a kezdő béreket is felfelé tolta, az álláskeresők alacsony fizetésért nem kapkodtak a munkákért. Mindezek következtében a bérek gyorsabban növekedtek a termelékenységnél, ez pedig csökkentette a beruházások megtérülését és a hazai beruházásokat.

Kevesebb fiatal, több öreg

Az alacsonyabb bruttó hazai termék mellett növekedtek a szociális juttatásokra fordított, GDP-arányos kiadások. A fiatalok távozása ráerősít arra a folyamatra, amelyben az idősek a társadalom egyre nagyobb hányadát teszik ki. Ez pedig GDP-arányosan egyre nagyobb nyugdíjjáradékra fordított kiadáshoz vezet. A kormányok az ilyen költségvetési nyomásra általában a munkára rakodó adók megemelésével válaszoltak, ami viszont csökkenti a munkaadók munkahely-teremtési hajlandóságát. A költségvetés szerkezete így még kevésbé lesz munkahely- és növekedésbarát.

 

A legfiatalabb és legtehetségesebb emberek tömegeinek elvándorlása miatt Kelet-Európa felzárkózása a fejlett Európához még nagyobb kihívássá válik.

 

Egész Európa jól jár

Milyen hatást gyakorol a kelet-nyugati migráció a befogadó országokra? A nyugati irányú migráció valószínűleg ráerősített a nyugat-európai növekedésre, és a folyamattal az Európai Unió egésze jól járt. Ebből a szemszögből a gazdasági migráció annak az uniós politikának a sikerét jelenti, amely a munkaerő szabad áramlására a gazdasági integráció – és végső soron a mindenki számára elérhető magasabb jövedelem – zálogaként tekint. A Kelet és Nyugat között továbbra is fennálló, jelentős jövedelmi és intézményi különbségek miatt a keletről induló kivándorlás ösztönzői valószínűleg még egy jó ideig fennmaradnak. A trend ráadásul újabb országok csatlakozásával tovább erősödhet.

Mindenki számára jó megoldás

Az uniós tagság összességében lényeges előnyökkel járt Kelet-Európa számára. Hogyan érhető el az, hogy a munkaerő szabad áramlása is mind a küldő, mind a befogadó országok számára vonzó legyen? A helyben elvégzendőkön túl összeurópai feladatok is vannak.

©

Kelet-Európa feladatai

 Az ott élő emberek számára a jobb intézményi és gazdaságpolitika tehetné lényegesen vonzóbbá az otthonmaradást, ami ugyanakkor a kivándorlók visszatérését és kelet-európai munkakeresését is ösztözné. A bevándorlási rendszerek további liberalizációja szintén megfontolandó, különösen a szakképzett munkaerő tekintetében. A kormányok jobban együttműködhetnének a külföldi diaszpórával annak érdekében, hogy hatékonyabban kiaknázzák a kintiek szakértelmét és forrásait, illetve ösztönözhetnék, hogy a diaszpórában élők inkább befektessenek, mint pénzt küldjenek haza. Sokat lehetne tenni a meglévő munkaerő megtartása és jobb alkalmazása terén például úgy, hogy jobban összehangolják az oktatást a foglalkoztatási igényekkel, és bővítik a munkahelyi képzési lehetőségeket. A kivándorlás miatti költségvetési nyomásra adott szakpolitikai válasz szintén sokat számít: a beruházásokat és a hosszú távú növekedést leginkább a munkára rakódó terhek elkerülése és a fogyasztást terhelő adók növelése ösztönzi.

Az EU feladatai

Tekintettel arra, hogy a kelet-nyugati migráció az Unió egészét tekintve hasznos, érdemes átgondolni ennek a haszonnak az újraelosztását. Az EU strukturális és kohéziós alapjai (a gazdagabb EU régiókból a szegényebbek felé irányított források) például méretükből és felépítésükből adódóan a jelenleginél hatékonyabban kompenzálhatnák a kivándorlásnak a küldő országok gazdasági potenciáljára gyakorolt kedvezőtlen hatását. Ez azzal az uniós céllal is összhangban állna, hogy csökkenjen a régiók közötti gazdasági és szociális egyenlőtlenség és fenntartható módon fejlődjön a térség. Az IMF jelentése arra nem tér ki, hogy a felzárkóztatást szolgáló uniós alapok 2020-től tervezett elsorvasztása után milyen eszközökkel lehet elérni ezeket a célokat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mégsem akkora sikertörténet a szlovák országos tesztelés, mint amekkorának elsőre tűnt

Mégsem akkora sikertörténet a szlovák országos tesztelés, mint amekkorának elsőre tűnt

Elfogták az Iszlám Állam egyik magas rangú tagját

Elfogták az Iszlám Állam egyik magas rangú tagját

A Volner párt elnöke a kamupártokkal magyarázta a választási törvény miatt beadott módosítóját

A Volner párt elnöke a kamupártokkal magyarázta a választási törvény miatt beadott módosítóját