A tanulmány szerint önmagában a nyugdíjkorhatár emelése nem jelenti, hogy a probléma pikk-pakk meg is oldódik, az intézkedés mellé jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés jön létre. "Arról nem is beszélve, hogy a korhatár emelés bár elsőre könnyűnek látszik, hiszen csak egy tollvonás, a magyar emberek jelenlegi egészségügyi állapota nem igen bírna ki egy ilyen drasztikus lépést. Korábbi kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat" - olvasható az elemzésben.