szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Úgy tűnik, emlősöknél sem annyira ritka a biofluoreszcencia jelensége, amely már régóta ismert a tudósok előtt.

Új kutatások azt mutatják, hogy egy Afrikában honos rágcsáló, az ugrónyúl (Pedetes capensis) is képes a fluoreszkálásra, ami azért is meglepő, mert emlősök esetében kifejezetten ritka tulajdonságról van szó: a szakemberek úgy tartják, hogy e különös képesség elsősorban a hüllőkre, a halakra, illetve a madarakra jellemző.

Az eltelt években számtalan vizsgálat zajlott, és e kutatások során találtak is néhány emlőst (például a kacsacsőrű emlős is ilyen), amik világítanak a sötétben. A számuk azonban elenyésző, és sokáig úgy tűnt, ez a jellegzetesség csak néhány példány esetében felfedezhető. A tudósok azonban tévedtek, melyre épp a most ismertetett rágcsáló jelenti az elsöprő bizonyítékot.

E. R. Olson et al., 2021/Scientific Reports

A jelenséget biofluoreszcenciának nevezik, ami lehetővé teszi, hogy az állat (illetve szőrzete) a megfelelő körülmények közt ragyogni kezdjen. Az afrikai ugrónyúl esetében is a szőrzetben lévő vegyület váltja ki ezt a különös hatást, amit UV-fény alatt sikerült bizonyítaniuk a kutatóknak.

A felfedezés azért is izgalmas, mert a biofluoreszcens példányok legtöbbje kékes-zöldes fényben világít, a kengurura hasonlító ugrónyúl viszont vöröses, narancsos, illetve pink színekben pompázik. A jelenséget ugyanakkor nem úgy kell elképzelni, hogy a rágcsáló teljes teste pink színűre vált: a fények csak foltokban, csíkok formájában jelennek meg rajta, például a fejen és a lábon.

A tudósoknak arra még nem sikerült rájönniük, hogy az apró állatok pontosan miként hasznosítják ezt a látványos eszközt. Egy elmélet szerint a világítós technika egyfajta álcaként szolgál, de a feltevés még bizonyításra vár.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!