A Hszi Csin-pinggel folytatott találkozó egyetlen kézzelfogható eredménye a francia államfő számára, hogy a francia gyártók által a kínai piacra termelt boralapú szeszes italokat Peking egyelőre nem sújtja a korábban belengetett dömpingellenes vámokkal.
Nálunk új beruházásokról tárgyalhat Hszi Csin-ping, akár be is jelentheti új gyárak létesítését, Szerbiában pedig minden bizonnyal kulturális központot avat, de Budapest és Belgrád is Peking stabil szövetségese, így ezekben nincs is semmi meglepő. Meghódítani nem minket, hanem Nyugat-Európát kell, amely egyre inkább beleállni látszik egy Kína-ellenes kereskedelmi háborúba. Hszi fő célja az EU visszaédesgetése, ehhez Emmanuel Macron a kulcs.
A kínai elnök itinere önmagában egy üzenet, miszerint az európai vezetőkkel való találkozóját követően csak két oroszbarát országba, Magyarországra és Szerbiába látogat el.
A francia elnök szerint Európának három nagy fenyegetéssel kell egyszerre megküzdenie. Az első az oroszok jelentette biztonsági fenyegetés, a második a Kína jelentette gazdasági veszély, a harmadik pedig a szélsőjobboldali erők megerősödésével válságba kerülő demokrácia.
Hszi Csin-ping május 6-án, Párizsban találkozik francia kollégájával és az Európai Bizottság elnökével. Franciaországból Szerbia érintésével érkezik Budapestre.
Egységes európai katonai erőt és gazdaságpolitikát sürgetett beszédében Emmanuel Macron elnök a Sorbonne egyetemen, ugyanott, ahol 2017-ben első választási győzelme után felvázolta vízióját Európáról.
Többek között a Real Madridnál szeretné elérni, hogy engedjék el az olimpiára a legjobb játékosaikat.
Egyre több nyugati politikus tartja elképzelhetőnek, hogy valamilyen formában nagyobb létszámú külföldi katonát vezényelnek az Oroszország ellen harcoló Ukrajnába. Moszkva harcosan reagál.
Vannak, akik Rambóhoz hasonlítják a francia államfőt, miután feszülő bicepszéről és bokszzsákjáról készített fotókat, mások szerint inkább azt a primitív, populista politikát követi, amelynek „eddig” Putyin volt a legjobb képviselője.
A francia elnök korábban összetűzésbe került emiatt a véleménye miatt Olaf Scholzal, de a berlini találkozójuk után azt állította, hogy nincs köztük nézeteltérés.
Az újabb szövetséget az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumú együttműködésének keretében hozzák létre.
Sokan a veterán uniós diplomatának számító Donald Tusk lengyel miniszterelnöktől várják, hogy megoldást találjon a problémára.
Akárcsak a francia elnök, a lengyel külügyminiszter sem tartja ezt elképzelhetetlennek.
Nőgyűlölő támadásnak nevezte a híreszteléseket a francia elnök.
„Európán túl is azért fogunk küzdeni, hogy ez a jog egyetemes és tényleges legyen” – fogalmazott a francia államfő.
Orbán Viktornak és „elvtársainak” is üzentek a francia politikusok az abortuszhoz fűződő jog alkotmányba emelésével.
A szavazást követően a párizsi Eiffel-torony az ünneplés jegyében fénybe borult.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, az ukrajnai háborúban javasolt nyugati részvétellel kapcsolatos minden egyes szava kimért, átgondolt és megfontolt volt.
A NATO-szövetségesek többsége közölte, nem szándékozik harcoló csapatokat vezényelni az orosz agresszió ellen védekező Ukrajnába, így úgy tűnik, a lehetőséget a hét elején felvető francia elnök, Emmanuel Macron elszigetelődött a katonai tömbön belül. Pedig Ukrajnában már nem kevés NATO-katonai szolgál, igaz, ők közvetlenül nem vesznek részt a harcokban.
Több NATO-tagország ugyanakkor elutasította Macron felvetését.
