Évente sok milliárd forintos fejlesztési forrástól esnek el a fogyasztók, mert tavaly nyár óta késik az európai uniós Energiahatékonysági Irányelv hazai viszonyokra történő átültetése. A napokban lejárt a novemberi, Brüsszeli felszólításban szereplő végső határidő is.
Az energiahatékonyság növelése a legnagyobb magyar rezsicsökkentési potenciál – 2015-től azonban már más szabályok szerint lehet ablakot, kazánt cserélni, és szigetelni is.
A Otthon Melege Program 2,72 milliárd forintos energiahatékonysági keretből 410 millió forint maradt – közölte az NFM. Csütörtökön indul a program utolsó kiírása: a homlokzati nyílászárók cseréjére mától a dél-dunántúli régióban élők is pályázhatnak.
Noha Európa egyik legalacsonyabb lakossági áram- és gázára a magyar, az átlag magyar háztartásnak a rezsi kifizetése még mindig sokkal megterhelőbb, mint más országokban. Mindez részben azért, mert az elavult fűtésű, gyengén szigetelt lakások zabálják az energiát.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Otthon Melege Program keretében meghirdetett fűtéskorszerűsítés (kazáncsere) alprogram esetében a közép-magyarországi régióban a forrás kimerülése miatt 2014. november 19. napjával határozatlan időre felfüggeszti a pályázatok benyújtását.
Ha majd a hiteleket visszafizettük, jönnek az aranyévek, amikor majd 39 évig baromira olcsón termel majd az új magyar atomerőmű. Lényegében ezzel állt elő kedden, egy konferencián a korábban a Reális Zöldeknél publikáló Hárfás Zsolt. Néhány tényezőtől azonban eltekintett.
Nagyságrendekkel nőnek az energiahatékonyságra jutó uniós források 2015-től, és kifejezetten energiahatékonysági célú hitelek dömpingjére is lehet számítani. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) éves szakmai konferenciáján beszéltek erről az EU, illetve a magyar kormányszervek képviselői. Meg arról, hogy az elkövetkező években mindennek köszönhetően sok minden alaposan megváltozhat.
Noha csak nyelvi leleménynek tűnik, az energiahatékonyság valóban a legolcsóbb energiaforrás – és ez az állítás már nem csupán újságírói csűrcsavar, mivel a Nemzetközi Energiaügynökség legújabb jelentésében szerepel. Meg az is, hogy az energiapazarlás csökkentésébe fektetett összegek többet hoznak, mint pusztán a termelt mennyiség növelése.
Panel- és téglaházak is pályázhatnak energiahatékonysági korszerűsítésre. A szokásos szigetelés és nyílászárócsere mellett megújuló energiaforrásokra is igényelhetnek pénzt. A vissza nem térítendő támogatás arányát 45-50 százalékra emelné a kormány a szokásos egyharmad helyett. Közölték azt is, hogy bővítenék a hűtőcsere-pályázat kedvezményezetti körét.
Magyar családi vállalkozás és egy multi közös projektjének köszönhetően jelentősen csökkenthető a közvilágítás energiaigénye.
Már szeptemberben megnyílnak az első lakossági energetikai pályázatok, melyek háztartási nagygépek cseréjét, fűtéskorszerűsítést és külső nyílászárók cseréjét támogatják majd.
Az európai fővárosok közül Budapesten az egyik legolcsóbb a villany és gáz ára. Egy átlag magyar háztartás számára azonban még így is kiemelkedően nehéz a számlákat kifizetni. Nem csak a bérekkel van baj.
Az MFB befektetési vállalata egy révkomáromi, magyar tulajdonú cégbe fektet 60 millió forintot.
Megdöbbentő számok derültek ki a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből.
Ha az EU bekeményít, és számon kéri majd az energiahatékonysági célszámokat, könnyen a szégyenpadon találhatjuk magunkat, mert az utóbbi években a kormányzatnak legfeljebb ígéretekre futotta. Eközben például Szlovákia és a Baltikum is lelépett bennünket.
A magyarok 31 százaléka támogatja a paksi atomerőmű bővítését, és összesen 59 százalék ellenzi, hogy a jelenleg ismert konstrukcióban, tehát orosz hitelből, oroszok által megépítve történjen az új erőmű építése. Ezt mérte az Ipsos a Greenpeace felkérésére.
Az autóipari robotok fejlődése is az energiatakarékosabb működés felé fordul. Olyan mozgásmintákat keresnek a németek, ami a kevesebb gyorsító energia igénye miatt kevesebbet fogyaszt.
Az EU Bizottság országspecifikus ajánlása szerint hazánknak komoly lépéseket kell tenni az energiahatékonyság javítására. Az ajánlásokkal ellentétes célokra eztán nincs uniós forrás.
Elkészült az Energiaklub idei Lakossági Energiahatékonysági Barométere. A reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy 2014-ben azoknak a háromnegyede, akik már felújítottak, a várt vagy annál jobb megtakarítási mutatóval számolhatnak; akik visoznt az idén vágnak bele, főként a nyílászárókat és a homlokzati hőszigetelést preferálják.
Míg idehaza állni látszik az idő, Szlovákiában nem restek kihasználni az új 2014-2020-as uniós források lehetőségeit: eldöntötték, hogy évi 40 milliárd Ft-nyi eurót költenek a középületek és lakások felújításának támogatására. Ezzel újabb ösztönzést kapnak az energiahatékonysági beruházások északi szomszédunknál, ahol már eddig is sokkal több támogatást kaptak a beruházók, mint Magyarországon.
