Nagyságrendekkel nőnek az energiahatékonyságra jutó uniós források 2015-től, és kifejezetten energiahatékonysági célú hitelek dömpingjére is lehet számítani. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi) éves szakmai konferenciáján beszéltek erről az EU, illetve a magyar kormányszervek képviselői. Meg arról, hogy az elkövetkező években mindennek köszönhetően sok minden alaposan megváltozhat.
Noha csak nyelvi leleménynek tűnik, az energiahatékonyság valóban a legolcsóbb energiaforrás – és ez az állítás már nem csupán újságírói csűrcsavar, mivel a Nemzetközi Energiaügynökség legújabb jelentésében szerepel. Meg az is, hogy az energiapazarlás csökkentésébe fektetett összegek többet hoznak, mint pusztán a termelt mennyiség növelése.
Panel- és téglaházak is pályázhatnak energiahatékonysági korszerűsítésre. A szokásos szigetelés és nyílászárócsere mellett megújuló energiaforrásokra is igényelhetnek pénzt. A vissza nem térítendő támogatás arányát 45-50 százalékra emelné a kormány a szokásos egyharmad helyett. Közölték azt is, hogy bővítenék a hűtőcsere-pályázat kedvezményezetti körét.
Magyar családi vállalkozás és egy multi közös projektjének köszönhetően jelentősen csökkenthető a közvilágítás energiaigénye.
Már szeptemberben megnyílnak az első lakossági energetikai pályázatok, melyek háztartási nagygépek cseréjét, fűtéskorszerűsítést és külső nyílászárók cseréjét támogatják majd.
Az európai fővárosok közül Budapesten az egyik legolcsóbb a villany és gáz ára. Egy átlag magyar háztartás számára azonban még így is kiemelkedően nehéz a számlákat kifizetni. Nem csak a bérekkel van baj.
Az MFB befektetési vállalata egy révkomáromi, magyar tulajdonú cégbe fektet 60 millió forintot.
Megdöbbentő számok derültek ki a Nemzetközi Energiaügynökség jelentéséből.
Ha az EU bekeményít, és számon kéri majd az energiahatékonysági célszámokat, könnyen a szégyenpadon találhatjuk magunkat, mert az utóbbi években a kormányzatnak legfeljebb ígéretekre futotta. Eközben például Szlovákia és a Baltikum is lelépett bennünket.
A magyarok 31 százaléka támogatja a paksi atomerőmű bővítését, és összesen 59 százalék ellenzi, hogy a jelenleg ismert konstrukcióban, tehát orosz hitelből, oroszok által megépítve történjen az új erőmű építése. Ezt mérte az Ipsos a Greenpeace felkérésére.
Az autóipari robotok fejlődése is az energiatakarékosabb működés felé fordul. Olyan mozgásmintákat keresnek a németek, ami a kevesebb gyorsító energia igénye miatt kevesebbet fogyaszt.
Az EU Bizottság országspecifikus ajánlása szerint hazánknak komoly lépéseket kell tenni az energiahatékonyság javítására. Az ajánlásokkal ellentétes célokra eztán nincs uniós forrás.
Elkészült az Energiaklub idei Lakossági Energiahatékonysági Barométere. A reprezentatív felmérés azt mutatta, hogy 2014-ben azoknak a háromnegyede, akik már felújítottak, a várt vagy annál jobb megtakarítási mutatóval számolhatnak; akik visoznt az idén vágnak bele, főként a nyílászárókat és a homlokzati hőszigetelést preferálják.
Míg idehaza állni látszik az idő, Szlovákiában nem restek kihasználni az új 2014-2020-as uniós források lehetőségeit: eldöntötték, hogy évi 40 milliárd Ft-nyi eurót költenek a középületek és lakások felújításának támogatására. Ezzel újabb ösztönzést kapnak az energiahatékonysági beruházások északi szomszédunknál, ahol már eddig is sokkal több támogatást kaptak a beruházók, mint Magyarországon.
Egy kísérlet során két házat hasonlítottak össze. Az egyik sokkal kevesebbet fogyasztott, mint a másik, pedig ugyanolyan melegre fűtötték fel őket. Az energiahatékonysági kísérlet sikeres, beruházásként 12 év alatt térülne meg.
Az energiaszegénység mocsaras terület, a mentés állami beavatkozást is igényel – ezt Németországtól Skóciáig egy sor uniós államban evidenciaként kezelik. Itthon csak a rezsicsökkentés téma, és az sem tisztázott, hogy a kezelés szociális vagy energetikai kérdés-e inkább. Az Energiaklub most zárult „Csekkcsökkentő” programjának dilemmáiról a téma két kulcsfiguráját, Fülöp Orsolyát és Király Zsuzsannát kérdeztük.
Minden új épületnek közel nulla energiaszintűnek kell lennie – ez a szabály a középületekre 2019-től, minden más épületre 2021-től kötelező. Plusz a felhasznált energia negyedét megújuló energiából kell produkálni.
Megszüntetné a kormány az alapdíjat a közműszolgáltatásoknál, ezzel pedig több tízmilliárd forintot venne ki a szolgáltatók zsebéből. Az alapdíj megvonása ugyanakkor már a rendszer magját kezdi ki: ez az összeg fedezi a hálózatok rendelkezésre állását, a karbantartást, fejlesztést. Jöhet a kivéreztetett szolgáltatók államosítása, onnantól azonban lehet, hogy a költségvetésnek kell komoly pénzeket beletolnia a veszteségeket termelő rendszerbe.
Befordult a célegyenesbe az a 60 milliárd forintos beruházás, melynek részeként a nyíregyházi gyár saját maga állíthatja elő a termeléséhez és az üzemi működéshez szükséges összes hő-, és villamos energiát.
500 millárd forintos keretösszegből indulhat a jövő év februárjában a "Panel III." nevet viselő program. Ebből a kormányzati ígéretek szerint 2020-ig 380 ezer panellakást újítanak fel. A nem panelek, mely a hazai lakásállomány 4/5-e, és kisebb a felújítottsági mutatója, mint a paneleknek, egyelőre arra várnak, hogy stratégiájuk legyen - amit 2013 júniusára ígértek.
