Az Európai Bizottság eddig – az OLAF Sajtóirodától származó információink szerint – összesen 29,5 millió eurót (nagyjából 12 milliárd forintot) fizettetett vissza a 2020–2024-es időszakban a magyar finanszírozási programokkal kapcsolatban. A nyomozások többsége viszont nem jutott el hosszú évek alatt sem vádemelésig.
Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselők szerint „politikai aktivistahálózatok” támogatására ad pénzt Brüsszel, ezért a Patrióták létrehoztak egy adatbázist, ahol a támogatásokat nyomon lehet követni. Csakhogy ebből kiderül, állami szervezetek kapták a legtöbb pénzt.
A GKI kutatóintézet megvizsgálta a pénzbeli uniós támogatások hatásait. A csatlakozás óta több mint 21,5 ezer milliárd forint támogatás érkezett Magyarországra. Felhívják a figyelmet azonban, hogy a pénzek egy része nem hatékonyan, túlárazott beszerzések során lett elköltve.
Az Európai Bizottság felkapta az uniós szintű villanyautó-támogatás bevezetésének gondolatát. Az elképzelés jó, de az úton sok a kátyú és az elágazás.
A gazdasági társaságok, illetve egyéni cégek és vállalkozások február 5-étől pályázhatnak a tisztán elektromos meghajtású járművek beszerzését megkönnyítő, vissza nem térítendő támogatásra. A 30 milliárdos programot az EU finanszírozza.
Csaknem egymillió euró érkezett a 2010-es évek elején, ennek egy részéből indult a mára már nem látogatható tanösvény a Daru-lápon.
Elbocsátják a dolgozók felét a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.-től, EU-támogatások hiányában ugyanis nincs mit csinálniuk az uniós támogatási projektek felügyeletére és minőségbiztosítására létrehozott, Rogán Antal minisztériuma alá tartozó cégnél.
Az EU Csalás Elleni Hivatala nyilvánosságra hozta éves jelentését, amiben két negatív listát is vezet Magyarország.
De van olyan is, amelyet a fenntartó le is bontott, amikor már nem volt kötelező üzemeltetni a támogatás miatt. Némelyik egyszerűen csak rohad.
A Biden-adminisztráció mindent megtesz ezért: kedvezményekkel csábítja a külföldi beruházókat, akik olcsóbb energiát és kevésbé szigorú környezetvédelmi előírásokat találnak az Egyesült Államokban, mint Németországban.
Tényleg elesik Magyarország 6400 milliárd forint EU-s pénztől Orbánék miatt? Milyen következménye lesz, hogy az Európai Parlament kimondta: Magyarország egy „hibrid választási autokrácia”? A Mi Hazánknak tett politikai gesztus csupán Pintér “abortuszrendelete”? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk közéleti podcastunk friss adásában, de szóba került az is, mennyire kell a Fidesznek tartania “forró ősztől”.
Az átépítésre az volt a hivatalos magyarázat, hogy nagyobb legyen a Déli összekötő vasúti híd kapacitása. Azt nem tudni, hogy ez mikor jöhet el.
A vállalkozás finanszírozása 3 milliárd forintos uniós támogatással is rosszul áll, mert egy év alatt kétszeresére drágult a beruházás.
Az egyik politikus azt mondta, igazából úgy értette a dolgot, „dolgoznak rajta”, hogy megkapják a pénzt, a másik beismerte a tévedését, a harmadik nem kívánt nyilatkozni.
Először bocsátott ki közös kölcsönt az Európai Unió, hogy fedezze a pandémia utáni helyreállítás költségeit – elmélyítve ezzel az integrációt. Ám a pénz nincs biztonságban – erről ír a Project Syndicate-en Luis Garicano.
Paul A. Nutt egy orosz portálon fejtette ki a véleményét.
A közleményben azt viszont nem írják, hogy nem vizsgálódik náluk a NAV.
Egy kiegészítés oldhatja fel a patthelyzetet Varsó szerint.
A bizottság folyamatosan bírálja el a kérelmeket, így növekedhet az összeg.
A magyar polgárok 72 százaléka egyetért, vagy hajlik egyetérteni azzal, hogy az EU kösse össze az uniós forrásokból való részesedést a jogállamiság és a demokratikus értékek tiszteletben tartásával, mindössze 18 százalékuk ellenzi ezt.
