A magyar polgárok 72 százaléka egyetért, vagy hajlik egyetérteni azzal, hogy az EU kösse össze az uniós forrásokból való részesedést a jogállamiság és a demokratikus értékek tiszteletben tartásával, mindössze 18 százalékuk ellenzi ezt.
A járványra hivatkozva uniós milliárdokat csoportosított át civilektől a kórházakhoz a Békés megyei önkormányzat, az egyik kedvezményezett alapítvány alapítói között van Simonka György is, akinek kedden folytatódik a büntetőpere. Míg a megvádolt politikus bázisán pályázatokat adnak vissza, addig a megyei önkormányzat osztogat, de most másoknak.
A nagy pénz leginkább 2022-től érkezhet, ám a feltételek még távolról sem világosak.
Olyan programokat tudnának megvalósítani az önkormányzatok, amelyekre sem uniós, sem hazai források nincsenek. Lassan már a következő uniós ciklusról kellene beszélni, de még a 2014–20-as pénzről sem állapodtak meg.
Öt év alatt tízszer annyi esetben tett javaslatot büntetésre az EU Csalás Elleni Hivatala, mint az uniós átlag.
A 370 lelkes békési zsákfalu 250 millió forintot nyert a Területfejlesztési Operatív Programban még 2017-ben, most hirdettek kivitelezőt.
Gulyás Gergely szerint mások tehetnek arról, hogy az EU hitelfelvételre kényszerül, és mi fizetjük meg az árát. Ez több szempontból sem igazán állja meg a helyét.
A legnagyobb győztesek között nincs Magyarország, de a mi gazdaságunkat nem is érintette olyan súlyosan a járvány, mint az olaszokét vagy a görögökét.
Újra nekifutnak az EU-tagországok vezetői csütörtök délután annak, hogy megtalálják a csodafegyvert a koronavírus-járvány okozta sokk ellen. Ötletek vannak, ám a bőkezűségnek két korlátja is van: egyfelől ez a hétéves uniós költségvetés utolsó éve, amikor kevés pénz van már a kasszában, másfelől a tagországok egy része nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy beszálljon egy olyan támogatási rendszerbe, amelyből elsősorban nem ő profitál. Ez azonban nem jelenti azt – bármennyire is próbálja a magyar kormány ezt láttatni –, hogy nincs uniós segítség a koronavírus ellen.
A kulcs a jövőre induló új költségvetés lehet.
Az Európai Bizottság alelnökét a jogállamiságokkal kapcsolatos problémákról kérdezte a Spiegel.
Összefogtak az oligarchákkal és a populizmussal szemben egyes ellenzéki európai parlamenti képviselők: igyekeznek leleplezni a piactorzító machinációkat. Közben persze Orbán, Babis és társaik sem restek a véd- és dacszövetséget kiépíteni.
Százmilliárd eurót ígértek, ami meg is van, ám új pénz nem sok kerül a borítékba.
A 2014–2020-as fejlesztési források 43 százalékát utalták át eddig.
Épp azon a napon nyújtották be a törvénytervezetet, amikor kiderült: több mint 500 milliárd forintos pénzügyi korrekcióba egyezett bele a magyar kormány az EU-támogatásoknál.
A nyilvánosságra hozott dokumentum alapján a korábban becsült duplája is lehet a pénzügyi korrekció.
A brit csapás után itt a berlini csapás az EU 2020 utáni büdzséjére.
Az RTL Klub-nak reagált Kósa Lajos arra, hogy 100 milliárd forintot is visszakérne az OLAF, az unió csalás elleni hivatala.
Több hónap késéssel megjelent az OLAF 2018-as jelentése. Ebből kiderül: a 2014 és 2018 között Magyarországnak utalt uniós támogatások majdnem 4 százalékát fizettetné vissza a csalás elleni hivatal. Ez nyolc és félszerese az EU-átlagnak.
