Ahogy az várható volt, az Európai Bizottság javasolta Magyarországgal szemben az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás megindítását, több más tagállam társaságában. Az ügy érdekessége, hogy erről a magyar elnökség alatt ülésező pénzügyminiszteri tanács fog dönteni jövő héten kedden.
Második ciklusára készülhet az EU-csúcs döntése nyomán az Európai Bizottság elnökeként Ursula von der Leyen, mellette két újonc került a brüsszeli hatalmi központ élére. Igaz, António Costa volt portugál kormányfő és észt kollégája, Kaja Kallas is tapasztalt európai politikusnak számít.
Nem sikerült az Európai Bizottság elnökének és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek is megfelelő időpontot találni, amikor Budapestre látogatva bemutatnák neki a félévi programot.
A magyar miniszterelnök olasz kollégájával tárgyalt, utána arról beszélt, hogy az Európai Bizottság úgy viselkedik, mint egy kormány, holott neki a szerződések őrének kellene lennie.
Az Európai Bizottság közzétette minden tagállamra vonatkozóan az országspecifikus ajánlásait, amelyek Magyarországra vonatkozóan tartalmaznak korábban már ismert elemeket, de megfogalmaznak benne új elvárásokat is. Ezzel párhuzamosan elindították – más országok társaságában – a túlzottdeficit-eljárást is, a kormány túlköltekezései és a bevételi oldalon tapasztalható hiányosságok miatt.
A magyar kormány olyan nyilvánvalóan a főváros rovására költi az uniós pénzt, hogy azt már Brüsszelből is szóvá tették. Az Európai Bizottság a megkülönböztetésmentességet kéri számon, miközben magas fokú diszkriminációt tapasztalnak. Az EUrologus látta az erre vonatkozó dokumentumot.
Általában a problémás esetekről már az egyeztetések alatt kiderülnek, hogy nem felelnek meg az EU-s jognak, a magyar kormány kerülő úton próbálkozott a felsőzsolcai alkatrészgyár ügyében – sikertelenül.
Nem, nem fognak betelepíteni migránsokat.
A publicista, Békemenet-alapító szerint A tanú című filmből ismerős ítélkezést láthattunk.
A Kínában gyártott elektromos autók versenytorzító állami támogatása miatt kivetett büntetővám jelentheti a casus bellit a Kína és az Európai Unió közötti kereskedelmi háborúban; a következő célpont pedig a kínai akkugyártás lehet, ahol az Unió belső piacán létesítendő üzemeknél is vizsgálhatják az anyacégek állami támogatását, keresztülhúzva Orbán álmait.
A testület döntése szerint a támogatás összeegyeztethetetlen az uniós versenyszabályokkal.
16 milliárd forinttal támogatott volna meg a magyar kormány egy olyan autóipari beruházást, amelyik enélkül is megvalósult volna. Ezért az Európai Bizottság tiltott állami támogatásnak minősítette a tranzakciót és nem engedélyezte.
Európa több vezetője számára hozott történelmi bukást az európai parlamenti választás, más és más módon reagáltak rá: a francia elnök tizenkilencre húzott lapot, a német kancellár inkább kivár, a magyar miniszterelnök nagyítóval keres magának szövetségeseket, az Európai Bizottság elnöke pedig úgy tesz, mintha minden jól volna. Vajon mi vár rájuk a következő időszakban?
Az Európai Bizottság szerint a két tagjelölt megfelelő reformokat vezetett be, a döntés így az Európai Unió tagállamainak kezében van.
A kínai webshop mostantól óriásplatformnak minősül.
A tagállamoknak elegük van Orbán Viktor vétóiból, Várhelyi Olivér pozíciója bánhatja.
Már csak Magyarország maradt a szégyenpadon.
Így vonja meg a francia-német csúcstalálkozó mérlegét a brüsszeli portál, amely szerint Macron elnök és Scholz kancellár egyre inkább béna kacsa benyomását keltik, viszont feljövőben van Meloni olasz és Tusk lengyel miniszterelnök.
Az EU költségvetési biztosa az Unió következő többéves keretbüdzséjéről folytat majd tárgyalásokat Budapesten.
Napelemben már elmentek a kínaiak, és a szélturbinák területén is nagyon jönnek fel, az Európai Bizottság azon dolgozik, hogy megóvja a kontinens szélturbinaiparát.
