Barroso 2004 és 2014 között volt az Európai Bizottság elnöke, most Shona Murrey-nek, az Euronews riporterének adott exkluzív interjút Brüsszelben. Felidézte, hogy amikor Oroszország megszállta a Krím-félszigetet, három lehetőség volt a vezetők előtt: hadat üzenni Oroszországnak, szankciókat bevezetni, vagy pedig kiadni egy elítélő nyilatkozatot.

Végül a nagy tagállamok – Németország, Franciaország és az akkor még tag Nagy-Britannia – álláspontja érvényesült és büntetőintézkedéseket vezettek be, de ezzel szemben is volt ellenállás: elsőként a magyar miniszterelnök részéről.

Nem értek egyet a szankciókkal, mert ellenszankciók lesznek, ez negatív lesz számunkra. De ha konszenzus van, akkor nem fogok ellenezni 

– idézte fel Barroso a tíz évvel ezelőtti Orbánt.

A szankciók azonban nem voltak túl erősek, többek között fegyverembargót, a Krímben gyártott áruk importtilalmát, az érzékeny technológiák exporttilalmát és az orosz állami tulajdonú bankokra vonatkozó korlátozásokat tartalmaztak. 

Barroso úgy emlékszik vissza azokra az időkre, hogy az európai kormányok úgy gondolták, a Krím elfoglalása kivételes eset. Ezzel együtt az Európai Bizottság volt elnöke úgy véli, hogy Ukrajna nem fogja visszakapni ezt a területet és az EU is “feladta a reményt”.

Ezzel együtt Barroso meggyőződése, hogy Európának továbbra is támogatni kell Ukrajnát. A portugál politikus 10 éves hivatali ideje alatt 25 alkalommal találkozott Vlagyimir Putyinnal. Az orosz elnök azt mondta neki, hogy nem akarja, hogy Ukrajna létezzen. Egy Fehéroroszországhoz hasonló vazallusállamot szeretne látni, mivel úgy gondolja, hogy “Ukrajna egy mesterséges ország, amelyet a CIA és az Európai Bizottság hozott létre” – emlékezett Barroso az Euronews kamerái előtt.